Miért nem tud a férjem igazi férfi lenni?
2018. szeptember 25. írta: Lane

Miért nem tud a férjem igazi férfi lenni?

A címadó kérdés egy tanácsadás alkalmával hangzott el. A párkapcsolat megrekedésében szenvedő feleség, Évi azt kutatta, hogy vajon a férje miért nem tud úgy viselkedni, ahogyan azt a feleség egy férfitől várná. A kérdésre a válasz a férfiban van, ez ilyen szempontból „nem a feleség ügye”. Azonban az, hogy ő miként idézi elő a férje szokásait, vagy hogyan reagál a férje szokásaira, az már a feleség ügye.

pexels-photo-175689_1.jpeg

Gyakran történik velünk valami, amiről teljes mértékben nem tehetünk, de a reakció, amit válaszul adunk, az a mi felelősségünk. Így van ez a párkapcsolatban is. Nem tehetek arról, ami a férjem nehézsége, de dönthetek arról, hogy miként látom őt ebben a helyzetben, és eldönthetem azt is, hogy segítek-e neki kikevergőzni a mélypontjáról, vagy elfordulok tőle. Döntök arról is, hogy engedem-e férfinak lenni, vagy sok mindent jobban tudok én nála...

A címben férfit jelöltem meg alanyként, de ez pont így van akkor is, amikor a feleség nincs a helyén, ő nem találja saját magát, vagy őt nem engedik a helyére kerülni. De hogy visszatérjek az alaptörténethez, Évi egyáltalán nem segíti azt, hogy a párja a helyére kerüljön.

Hogy miért teszi ezt?

Talán nem tudatosan teszi, de attól még aktivitást tesz abba, hogy ő, nőként, anyaként kerüljön a családfői székbe, és elvegye a férjének a fejlődési lehetőségét.

Hogyan teszi ezt?

Például

  • nem hagyja felnőni, hanem mint egy jó anyuka, két lépéssel előtte jár, nehogy „baj” legyen
  • nem hagyja meg a döntési szabadságát, csak mert ő ügyesebben, talpraesettebben tudja megoldani a feladatokat
  • nem kér a segítségéből, nem kérdezi a véleményét, hiszen eddig is egyedül oldott meg mindent
  • nem erősíti az apaságban, a jó férj szerepben


Évi általában nem azt nézi, hogy a párja mit tesz jól, miben erős, és milyen csoda rejtőzik benne, hanem azt, hogy mi mindenre alkalmatlan, és mi mindenben gyenge. Talán magában még össze is hasonlítja valakivel. Egy expasival, vagy a Rózsika férjével. Ezek az energiák, gondolatok  ott maradnak, és körüllengik a párt. Akkor is, ha erről nem beszélnek. Évi akár megfelelési kényszertől vezérelve, akár otthonról hozott minta vagy félelem alapján késztetést érez arra, hogy gondviselői szerepbe kerüljön. De ezen lehet változtatni, és ki lehet alakítani az új szokásokat, amely meg fogja engedni, hogy a férj és a feleség a saját helyére kerülhessen.

Akkor ne segítsek a férjemnek?

Nem arról van szó, hogy el kell fordulni, és hagyni, hadd szenvedjen a társunk a nehézségeivel. Arról van szó, hogy ne akarjunk helyette dönteni, és végképp ne akarjuk elvenni a döntés következményeinek ráeső felelősségét.  Nem kell, hogy a feleség csak azért vállalja magára a férje édesanyjának szülinapi ajándékbeszerzését, mert a férjének mindig kimegy a fejéből, és különben is marhaságokat vesz, hanem segítse azt, hogy a férje megtanulja emlékeztetni önmagát az eseményre, és értő figyelemmel legyen az ajándékválasztás előtt az édesanyja felé. De mondhatnám itt a szűrővizsgálatok észben tartását, vagy hozhatnék példát a gyermekneveléssel kapcsolatos tennivalók közül is. Évit a legjobb szándék vezérli, hogy társa életét megkönnyítse, azonban hosszú távon a párkapcsolatnak nem tesz ezzel jót. 

Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy ne támogassa a feleség a férjét, de biztosítsa a teret, hogy a férfi egyenrangú partner lehessen a kapcsolatban, és felnőtté válhasson, ha már addig ez a folyamat nem tudott teljesülni.

Mindannyian hozott, tanult minták alapján működünk, így van ez a párkapcsolatunkban betöltött szerepünk tekintetében is. Azonban eljön az idő – amikor kényelmetlen a jelen -, hogy mindezeket feltérképezzük, és ha szükséges a változtatás, akkor önmagunkra testre szabjuk.

 

További írások a témában ---> 

Sok pár nem mer külső segítséget kérni, szégyellik a történteket. Azonban a barátok olyan tanácsot fognak adni, amivel az érintett fájdalmát csökkenthetik, viszont az igazi fejlődés nem történik meg a fájdalom, a dolgokkal való szembenézés nélkül. 

Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner

A bejegyzés trackback címe:

https://laskainelli.blog.hu/api/trackback/id/tr2114262155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.