Boldognak lenni - párkapcsolatban vagy egyedül

2020.máj.12.
Írta: Lane komment

3 hiba, amit a legtöbb kapcsolatban megtalálunk

A kapcsolatok sérülékenyek, nagyon könnyen megtörik a varázs, és ez az elköteleződés szakadását hozhatja magával. Hogyan változik az egykori rajongás taszítássá?

photo-1505765052322-75804bb2e5f1.jpg

kép:unsplash.com

 

Kapcsolatot kialakítani nagyon könnyű napjainkban. Tartóssá tenni azt, már sokkal nehezebb, mert minden sémánk, ami alapján működünk, eredményezni fog valamit a párkapcsolatunkban.

helytelen kommunikáció

Az egyik hiba, amit a boldogtalan pároknál észre lehet venni, az a kommunikációhoz kapcsolódik. Nehezen kommunikálnak egymással, félreértik a hallottakat, nem képviselik tisztán önmagukat. A kapcsolat elején gyakran azt mondják, amit a társuk hallani akar. Egyrészt, hogy biztos befutók lehessenek a kiválasztottnál, másrészt meg annyira elvarázsolja őket a kezdeti sok szép inger, hogy „belefér” nem önmagukat adni. Csak sajnos idővel ez kevés, egy ilyen hamis kommunikáció rombolni fogja a kapcsolatot.

szeretetnyelv mellőzése

A másik hiba, amit gyakran megtalálunk a párokkal a kapcsolati működésükben, az pedig a szeretetnyelvek mellőzése. Sok esetben tudják, hogy a társ mikor érzi szeretve magát, mi lenne komfortos számára, mi adná meg az érzelmi biztonságot, mégis mellőzik azokat a gesztusokat. Akár az egó miatt, akár azért, mert nem is tudták soha, hogy mi az (a hamis kommunikációnak köszönhetően) vagy mert már ők sem kapják azt, amiből szeretve érezhetnék magukat. Elindul egy nem kapok – nem adok folyamat.

önismeret hiánya

A harmadik hiba, ami idekívánkozik, az a párkapcsolati tudatosság hiánya. Amíg a megismerkedéskor minden simán megy, amíg az addig működtetett sémák nem okoznak nagy konfliktusokat, addig senki sem foglalkozik azzal, hogy a kapcsolat megtartásán, sőt, javításán gondolkodjon. Éppen ezért a szakadék egyre nő közöttük, és egy idő után leszögezik, hogy annyi baj van, hogy ezt már megjavítani nem lehet. És veszekednek, majd elválnak, szétszakítva ezzel egy családot.

A tudatosság ott kezdődik, hogy foglalkozom az önismerettel. Meg akarom tudni, hogy milyen működési sémáim, automatikus programjaim vannak, amelyek alapján élek. Milyen szokásaim vannak, és azok milyen köröket eredményeznek. Utána tudatosan foglalkozunk azzal, hogy mi honnan gyökerezik, ezáltal könnyebben rálátunk arra, hogy melyik félelem, vagy berögződés az, ami gátol abban, hogy könnyebben menjen a párkapcsolat. Ezután pedig az a munka jön, hogy a gyakorlatban, a mindennapokban ezeket a sémákat, rosszul futó programjainkat ki tudjuk cserélni, meg tudjuk szakítani és szeretetteljesebb, békés életet tudjunk élni. Párkapcsolatban vagy egyedül.

 

 Laskai Nelli
házassági tanácsadó

3 fontos gondolat, hogy jobb kedved legyen

Hogyan tudnék újra vidám lenni, és örülni az életnek? Kérdezik sokan. Arról hallok a legtöbbet, hogy nagy a bizonytalanság a mindennapokban, sok a kérdés, a dilemma az életvezetést illetően. Vannak, akik párkapcsolati problémától szenvednek, míg másokat a betegség-egészség küzdelme vagy az anyagiak előteremtése nyomaszt.

pexels-photo-2156416.jpeg

Az első, amit megtanultam egy nehezebb élethelyzetemben, hogy minden átmeneti, így a nyomott hangulat is. A jó és a rossz, azaz a pozitív és a negatív tapasztalások mindig követik egymást, még ha nem is ugyanazon a területen is találkozunk vele. Például, ha összeveszünk a párunkkal, és nem jön azonnal a megbékélés, akkor azért még az életünk más területén találhatunk olyan élményt, aminek örülhetünk, ha képesek vagyunk ajándékként felfogni azt.

Amikor rosszkedvűek vagyunk, akkor érdemes megfigyelni, hogy mi az a gondolat, ami ezt az érzést kiváltja. Milyen belső monológot futtatunk le újra és újra? Min gondolkodunk? Ugyanis az, hogy valami megtörténik, még nem feltétlenül fogja tartósan lenyomni a hangulatunkat, de a gondolatmenet, amit odacsatolunk az képes lesz hosszú távon lenyomni bennünket. Nem a tények eltagadására kell gondolni, mint felemelkedési pontra, hanem inkább azt elfogadni, hogy most ez a helyzet, érezzük, amit érzünk, és keressük azt a nézőpontot, amelyik előremutató gondolatokkal tud ellátni bennünket. Ha megváltoztatjuk azt, ahogy nézünk a helyzetünkre, vagy társunkra, változni fog az is, amit meglátunk a helyzetben.

A harmadik dolog, amit tanultam a nehéz időszakból, hogy ez az élet velejárója. Nem az igazságot keresem a szituációban, hanem látva az ok-okozati összefüggést, látva benne a saját felelősségem részét, akkor el tudom fogadni, hogy az életben olyan törvények mozognak, melyek rám is hatnak. Látom magam körül, hogy ugyanúgy küzd lelkileg az, akinek sok pénze van, mint az, akinek kevés. Ugyanúgy tud szenvedni egy vékony ember, mint egy túlsúlyos. Ugyanúgy kattognak az élet dolgain azok, akik párkapcsolatban élnek, mint a szinglik. Lehet, hogy az élet eltérő területein, mégis megoldásra váró feladatok állnak előttük, amelyekre meg kell találniuk a saját megoldásaikat.

Azt látom, valahogy a könnyedség elérése lehet a leggyorsabb húzóerő a nehéz helyzetekben. Azt elérni, hogy látva, megélve a nehézségeket, félelmeket, át tudjunk fordulni egy teremtő, előidéző nézőpontra, és arra fókuszálni, hogy mit szeretnénk megélni, és azt hogyan tudjuk elérni. Milyen, akár új, emberi kapcsolatok kellenek az életünkbe, milyen új információt lenne jó beszerezni, és azt honnan fogjuk megkapni? Egyáltalán, önmagunk hibáztatása nélkül, de látva felelősségünket azon gondolkodni, hogy milyen sok jó is van az életünkben itt és most a nehézségünk mellett. Ez a gondolatvonat talán fel tud hangolni bennünket annyira, hogy képesek legyünk a napunkat kellemesen, könnyeden eltölteni.

 Laskai Nelli
házassági tanácsadó

5 mérgező gondolat, ami boldogtalanná tesz

worried-girl-413690_1920.jpg

A belső monológunk, azaz a szöveg, amit futtatunk magunkban a nap során elárulja, hogy hányadán is állunk magunkkal, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. Érdemes fókuszálnunk erre a belső párbeszédre, vagy monológra, hogy megismerjük, milyen gondolataink vannak, és ha szükséges, cseréljük a negatív csengésűt valami pozitívra.

A boldogság érzését elő tudjuk hívni a nap során több technika, gyakorlat segítségével, ezekről egy későbbi cikkben írok. Most azokat a gondolatokat szedtem össze, amelyek negatívan hatnak ránk, ezért érdemes új szokást bevezetve átírni azokat. Ha rajta kapjunk magunkat, hogy megint negatív címkéket aggatunk saját magunkra, a teljesítményünkre, a körülményeinkre, akkor gyorsan társítsunk mellé egy pozitív megállapítást is. Kezdetnek ez is jó ahhoz, hogy kicsit kimozduljunk a régi, megszokott szemléletünkből, viselkedési mintánkból.

1, Úgy kell viselkednem, hogy mindenki szeressen.

Ahogy egy mémben olvastam: „Nem szerethet mindenki, nem vagy te Nutella.” Nos, a Nutellát sem szereti mindenki. A szemléletem egyik fő pillére, hogy mindenki szabadsága addig terjed, ameddig nem sérti a másét. Tisztelettel, szeretettel átszőtt megnyilvánulással is tudunk távolságot tartani, nemet mondani.

2, A körülményeim áldozata vagyok.

Tényleg fájdalmas, ha mások nem úgy bánnak velünk, ahogy mi szeretnénk, de ettől még nem vagyunk áldozatok. Képesek vagyunk döntéseket hozni, kimozdulni az adott helyzetből.

3, Nem vagyok tökéletes.

Valószínű, hogy nem, de nem is tudunk hibátlanok lenni. Emberek vagyunk, döntéseket hozunk, néha hibázunk, néha nem látjuk át jól a helyzetet és téves következtetéseket vonunk le, amiből konfliktus támad, vagy kiigazítanak. Semmi baj, mindenki előtt és utána is járnak az úton. Vannak, akik ügyesebbek egy-egy területen, míg másoknak az nehezebben megy. Önmagunkhoz viszonyítva, ha többet tudunk, és békésebben, szeretetteljesebben élünk, mint előző nap, az már siker.

4, Engem nem szeret senki.

Ha jól megvizsgáljuk az emberi kapcsolatainkat, legyen az családi, munkatársi vagy baráti, biztosan találunk jeleket arra, hogy mások kedvelnek bennünket. Az lehet, hogy nem oly módon fejezik ki, ahogy mi igényelnénk, de nagy kérdés, hogy mi jelezzük-e azt, hogy hogyan szeretnénk kapcsolódni vagy jelen lenni a másik életében.

5, Majd akkor leszek boldog, ha…

Sokszor hisszük, hogy akkor leszünk boldogok, ha majd veszítünk a súlyunkból, ha majd több pénzünk lesz, ha … És várunk. Gyakran passzívan, és emiatt kiszolgáltatottnak érezzük magunkat.

Ha felismerjük a mérgező gondolatainkat, ha valahányszor eszünkbe jut egy olyan megállapítás, amelyben magunkat degradáljuk, vagy passzívan az önsajnálatba süllyedünk, akkor lehetőségünk van egy pozitív, előremutató állítást mellé tenni.

 

Laskai Nelli

házassági tanácsadó

5 dolog, amitől egy férfi elbizonytalanodhat

away-4610699_960_720.jpg

A párkapcsolati tanácsadásomon gyakran jelennek meg egyedül a felek. Férfiak, nők egyaránt, akik vagy nem akarták vagy nem tudták a társukat bevonni a tanácsadás folyamatába.

Vannak nők, akik azért jönnek el, mert a partnereik nem akarnak elköteleződni, nem mutatják ki, hogy mennyire szeretik őket, míg vannak férfiak, akik azért keresnek fel, mert a választottjuk annyira ragaszkodik hozzájuk, hogy a sok konfliktus miatt elbizonytalanodnak a választásuk tökéletességében.

Nemrég megkérdezte tőlem egy ismerősöm, hogy mit javasolnék a nőknek, hogy boldogabbak lehessenek a férjükkel. Gondolkodóba estem, hiszen az emberek különbözőek, nem biztos, hogy van egy mindenkire ráhúzható séma, de azért összeszedtem, hogy mit szoktak megreklamálni a férfi klienseim.

1, Gyűrű, esküvő, gyerek

Nem minden férfi számára szentírás ez a sorrend, azonban vannak nők, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy mi milyen sorrendben történjen a kapcsolatukban. Ez néhány férfit inkább elriaszt, mintsem odaköt. A kapcsolódó kérdés: Most én kellek, vagy az 5 éves tervet kell valakivel végrehajtatni?

2, Lőttek a bulinak a haverokkal

Egyes kapcsolatokra jellemző, hogy a felek annyira félnek a másik elvesztésétől, hogy a veszély elhárítása érdekében szeretnék a külvilágtól izolálni a társat. A külön bulizás egy ide sorolható veszélyforrás, így nem nézik jó szemmel, ha a férfi edzeni jár, vagy sörözik a haverjaival.

3, Férfi és nő között nincs barátság

Vannak pasik, akik kiválóan tudják a helyén kezelni a női barátok közelségét. Tény, hogy sok mindent meg lehet tanulni egy ellentétes nemű baráttól, de nem minden feleség tudja a másik nő közelségét tolerálni szó nélkül.

4, Miért nem vagy olyan, mint a Marcsi férje?

A „Bezzeg a …” kezdetű monológokat sem veszi be a férfi gyomra könnyen, főleg, ha az exhez hasonlítja őt a felesége. De ugyanígy vörös posztóvá válik, ha a szomszéd, vagy a barátnő férjét állítja valaki a társa számára követendő példának. Miért nem fogad el annak, aki vagyok? Szabadon akarok önmagam lenni – fogalmazzák meg a kliensek gyakran.

5, A tárgyakat mindig a helyére kell rakni, és lehetőleg azonnal

Nem túl ritka ez a kifogás sem, amelyben azt fogalmazza meg a férfi, hogy a felesége már nem normális módon követel rendet a lakótérben. Mindent azonnal és tökéletesre kell elpakolni, és ha nem azonnal „ugrik” a nő utasítására, akkor jön a veszekedés, sértődés, és a szexmegvonás, amit igazán nehezményeznek, és emiatt pláne nem fognak a kért módon elpakolni a nő kedvéért.

Az együttélés nem könnyű, és a vitás helyzetek, nézőpontok kemény ütközése elbizonytalanít egyes férfiakat abban, hogy a számukra megfelelő nő mellett élnek-e. Persze, most lehetne azon morfondírozni, hogy van-e alapja annak, amit kritizálnak az adott nők a társukban, de a cikknek most nem ez a témája.

 

*****

 

Laskai Nelli

házassági tanácsadó

Hogyan lépjünk túl a hűtlenségen?

Andi és Gábor történetében eljött az a pont, amikor szerintük a kapcsolatuk olyan mélypontot ért el, hogy talán könnyebb lett volna az elválással megszakítani a nehéz élethelyzetet.  A történetük 12 évvel ezelőtt kezdődött. Megismerkedési szakaszuk mesébe illő volt, hatalmas szenvedély, nagy szerelem, azaz erős kötődéssel kezdték meg a közös életüket. Eljegyzés, házasság, gyermek, minden a legjobb pillanatban érkezett. Azt hitték, olyan erős a szeretetük, hogy soha nem fogják átélni a hűtlenség fájdalmát.

pexels-photo-341520_1.jpeg

A szeretői viszony a feleség mentsvára

Azonban az élet másképp hozta. A házaspár a család működtetése közben feloldódott a szülői szerepben, és nem figyeltek egymásra.  Andi a munkahelyén megismerkedett egy beszállító munkatárssal, akivel eleinte csak jókat beszélgettek, majd egyre fontosabbak lettek egymás számára. Ahogyan Andi fogalmaz, a szeretői viszony egy mentsvár volt a számára. Újra azt érezte, hogy érdekel valakit, különleges nő egy férfi szemében. Elválni nem akart, de a szeretői viszonyban sem érezte magát már jól, és akkor úgy döntött, hogy elmondja társának a történteket.

Gábort rettentően megviselte, hogy a felesége megcsalta. A kezdeti fájdalmas hetek után úgy döntöttek, mégis együtt maradnak. Félév után arra a megállapításra jutottak, hogy a helyzet rosszabb, mint valaha volt. Vádaskodás, bizalmatlanság, konfliktus jellemzi a mindennapjaikat.

Amikor a hűtlenség feldolgozásáról beszéltek, elmondták, hogy a stratégia szerint megpróbálták szőnyeg alá söpörni a történteket. Eleinte elhangzottak a nyomozati kérdések, hogy kivel, hányszor, milyen volt, de inkább csak összevesztek utána, mintsem a nyugalom felé mozdította volna őket az információcsere. Akkor megegyeztek abban, hogy nem beszélnek többet az ügyről. Ezek után következett a bizalmatlanság, harag és a távolodás.

Válni vagy tudatosan működni?

Olyan távol kerültek egymástól, hogy úgy tűnt, a válás lesz az egyetlen megoldás számukra. Azonban mégsem váltak el, hanem egy új stratégia szerint kezdtek el működni.

Andi pontosan megfogalmazta, hogy mi hiányzik a kapcsolatukban, milyen önbecsülési gondjai vannak és mit adott vissza számára a munkatárssal töltött néhány óra. Gábor megpróbált a fájdalmán túl látni, és megértéssel fogadta a felesége érzéseit. Elmondta ő is, hogy miért nem tudta megadni mindazt, amire a feleségének szüksége volt, és milyen hiányérzettel élt ő is ebben a házasságban. A hűtlenségre távolabbról tekintettek rá, és a személyes felelősségkeresés után a kapcsolatuk működtetésére tették a hangsúlyt. Megfogalmazták, hogy szeretik egymást, és ha jól működne közöttük a mindennapi szeretetáramoltatás, feltöltődés és megbecsülés, akkor egyikőjük sem akarna elválni.

A működtetés stratégiája

A kérdés most már az volt, hogy hogyan tudják úgy megélni a napokat, hogy abban mindketten megkapják azt, amire szükségük van egymástól. Célzottan, tudatosan kezdtek el működni. Dolgoztak a saját reakcióik változtatásán, a szeretetkifejezési módszereiken és szem előtt tartották, hogy egy csapatként kell látniuk a közösségüket, nem pedig kiszolgáló és elfogadó szerződéses viszonynak.

Ez utóbbi volt a legnehezebb, mert erősen rögzült, otthonról hozott szokásaik voltak, és meg kellett ismerniük azt a házasságot, amelyik szövetségként működik. Nem „ha te sem, én sem”, hanem, ha „most te nem is, én akkor is” adok alapelven működött.

A megbocsátás nem ment egyik pillanatról a másikra, de belátva és szem előtt tartva azt, hogy mindketten hoztak már olyan döntéseket a kapcsolatban, melyek a másik fél számára fájdalommal jártak, eredményesen dolgozták fel a hűtlenség fájó tapasztalatát. Egy olyan nézőpontra tudtak emelkedni, amelyben egymás hibáztatása helyett a közös jó, az érzelmi biztonság megteremtésére kezdtek el fókuszálni.

Andinak és Gábornak sikerült a mélypontról feljönniük. Megfelelő gondolatmenettel és hozzáállással új alapokra helyezve egy megértő, szeretetteljes közegben folytatják tovább a közös életüket.

Hogy lehet a megjátszott karácsonyból meghitt családi ünnep?

Karácsonykor a kapcsolataink minősége is megmutatkozik.

A karácsonyi időszak általában felkorbácsolja az érzelmeket. Az előkészületek során keveredik a szeretet, a csalódás, a félelem, és a kimerültség érzése. Olykor, akár egyetlen nap leforgása alatt is váltakozhat az uralkodó érzés bennünk.

people-2597454_1280.jpg

Vannak, akik karácsonyhoz kötik a megbocsátás érzését. Remélik, hogy ezekben a napokban majd a régi sérelmek szertefoszlanak, és helyette egy tartós békesség, szeretetteljesség fog beköltözni a szívbe. Néha ezek az elvárások nyomasztó súlyként terhelik az embert, hiszen az alapvető vágyunk, hogy szeretve legyünk, leginkább azok által, akiket mi szeretünk. És ha nem tettünk olyat vagy nem mulasztottunk el valamit a múltban, ami távolodást generálhat a két ember között, akkor nagy eséllyel szeretve is vagyunk, még akkor is, ha a szeretet nem éppen abban a formában jelenik meg az adott kapcsolatban, mint ahogyan mi azt várnánk, vagy látnánk. Olykor ki kell egyeznünk azzal, hogy egy kapcsolódás most épp annyit bír el, amennyit.

Mi a szeretet jele?

A szeretet ott van egy gondoskodó kérdésben, egy vigaszban, egy ajándékban, hiszen ezek azt jelentik, hogy a másik fél gondolt ránk, számítunk neki. Azonban sokszor ott csúszik el mégis a szeretettség érzése, hogy ragaszkodunk a szeretet megélésének azon formájához, amit már ismerünk, ami nekünk a legjobb lenne, és ha ez nem így történik, akkor csalódottság, keserűség lesz úrrá rajtunk.

A karácsony szép jelentést hordozó ünnep, és mesés hagyománya van a mi kultúránkban. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az egy-két nap nem alkalmas arra, hogy az emberi kapcsolatainkat varázsütésre megváltoztassa.

Attól, hogy karácsonykor összeül a család, a baráti társaság, ez még egyáltalán nem záloga annak, hogy mindaz, ami a múltban sérelemként hatott ránk, az eltűnne. Sok családban megpróbálnak egy maszkot tenni erre az időszakra, és úgy viselkedni, mintha az addig ki nem bogózott szálak hirtelen simává lennének. Nem lesznek. Sőt, azt tapasztalom, hogy minél jobban kendőzi el, nyomja le valaki ilyenkor a valódi érzéseit, annál nagyobb taszítást fog hozni a kapcsolatába az ünnep elmúltával. Az elfojtás nem segíti a kapcsolatokat.

Mégis, mit tehetünk, hogy ne megjátszott karácsony legyen, hanem egy emlékezetes, szeretetteljes összejövetel?

A kapcsolatok javíthatók, még ha nem is mindig hozhatóak teljesen helyre. A kapcsolatok könnyedségéért, a kapcsolódás igényének felébresztéséért minden nap tenni kell. Mindkét fél pozitív, szeretetteljes hozzáállására, elfogadó magatartására van szükség. Belátni a saját felelősségünket abban, ami akadályozza a szeretetteljes kapcsolódást a másik emberrel, és nem csak a sebeinket nyalogatva, kifele mutogatva vádaskodni, hogy mi mindenért hibás a másik. Legyen szó párkapcsolatról, szülő-gyerek viszonyról, tágabb családi, vagy baráti kapcsolatról.

Az igaz, hogy lehet jobb két ember kapcsolata a karácsony által, hiszen a szeretet az, ami ilyenkor a fókuszba kerül. A szeretet azonban nem kritizál, nem pletykál, nem hibáztat. A szeretet dicsér, felemel, támogat. Az év minden napján.

Ha kéred a társad a változásra, de nem hall meg téged

Úgy látom, hogy sok kapcsolat elromlott már mielőtt megköttetett. Elromlott már a szüleinknél, és azok szüleinél – hiszen egészen más volt a prioritás, a világnézet - , és mivel mindenki csak azt tudja adni, ami benne van, így nem nagy rejtély, hogy miért nem működnek ma a párkapcsolatok. Aki szülőként él, már csak ezért is nagy a felelőssége, hogy energiát fektessen az önismeretébe. Igen, a férfiaknak is invesztálni kell ebbe.

pexels-photo-322819.jpeg

Nem a boldogságkeresés a mai világban szétesett kapcsolatok oka, hanem az, hogy az emberek nem tanulták meg, hogy sokkal nagyobb teremtő erejük van, mint hinnék. És ez igaz negatív és pozitív irányba is.

Ok-okozat, azaz a teremtés

Hanyagul fogadom a társam igényét? -> eltávolodáshoz vezet

Lelkesen érdeklődöm a napjáról? -> kötődéshez vezet

Rendszeresen kritizálom a társam? -> eltávolodáshoz vezet

Elismerem az erőfeszítését? -> kötődéshez vezet

Ismerem magam és a társam működését? -> kötődéshez vezet

Nem foglalkozom az önismerettel? -> távolodáshoz vezet

A konfliktuskerülő társ

Sok kapcsolat azért megy tönkre, mert nem foglalkoznak a felek egymás igényeivel. Ilyenkor azt hallom a kanapén ülő klienstől, hogy hiába kéri a társát, hogy változzon meg ebben vagy abban, nem történik semmi. Jó esetben ígéretet tesz a változásra, de van, amikor még arra sem kerül sor, hanem konfliktus kerekedik az igény kifejezéséből.

Ha valaki nem bírja a konfliktus légkörét, mert akár túl sokat kapott belőle gyerekkorában, vagy mert nincs meg a partner-partner kapcsolat és az igény kifejezésére letorkollás a válasz, akkor a változást nehezen lehet majd behozni. Ugyanis a változáshoz látni, ismerni kell a probléma forrását, és dönteni a változás mellett. Kimondva, megbeszélve, vállalva mindkét részről a szükséges új szokások bevezetését.

Könnyű azt mondani, hogy ezerszer kijelentettem, hogy mit akarok, de a társam nem foglalkozik vele. Azonban izgalmasabb azt feltárni, hogy miért nem foglalkozik az igénnyel valaki? Hiszen, ha szeretik egymást a felek, ha együtt terveznek élni a továbbiakban is, akkor, hogy fordulhat elő, hogy valaki nem foglalkozik a másik igényével, és nem tesz látható erőfeszítést annak érdekében, hogy mindketten megfelelően gondozzák a párkapcsolatukat?

Miért nem működik a párkapcsolat?

Az úgymond problémás párkapcsolat magyarázható azzal például, hogy

  • kinek milyen a kötődési sémája,
  • hogyan tud kommunikálni,
  • mennyire fél saját maga megmutatásától, felvállalásától,
  • mennyire fél az egyedülléttől,
  • hogyan áll a felelősség-, és kötelességvállalással,
  • mennyire fontos számára a párkapcsolat,
  • meg tud-e bocsátani,
  • látja-e az eseményekben a saját fejlődési lehetőségét,
  • látja-e az eseményekben a saját hiányosságát,
  • hogy áll önismerettel, társismerettel,
  • mennyire van békés belső világa, vagy csak egy felfújt önbizalma.

Sokszor már a kapcsolat elején cinkosává válunk a társunknak, és a szeretetért, a biztonságérzetért képesek vagyunk feladni önmagunkat már az első percben. Persze, szeretnénk jó színben feltűnni, hogy mellettünk maradjon a partner, de mégsem vezet ez hosszú távon pozitív eredményre. Hogy is vezethetne, amikor folyamatosan változunk: az élethelyzetünk, az érettségünk, a tapasztalatunk, a vágyunk…

Akkor mi lehet a megoldás, ha a társ nem reagál az igényre?

Megérteni a zajló folyamatokat, felismerni a mintákat, ráébredni a felelősségvállalásra, újra és újra komolyan venni a közös célt, megtanulni helyesen kommunikálni az igényeket, és adott esetben – mert ilyen is létezik – bátran és tiszteletteljesen vállalni azt, ha mégsem a partner az, akivel élni szeretnénk.

Laskai Nelli
házassági tanácsadó

Jó, ha elmondja valaki a hűtlenségét?

A kapcsolatokban gyakran megjelenik a hűtlenség – valamilyen formában. Úgy vélem, amióta a párkapcsolati kötődések kialakultak, talán azóta a hűtlenség is jelen van. Ha valaki megcsalja a társát, akkor felmerülhet benne a kérdés, hogy jobban jár-e, ha bevallja, mielőtt kiderül, vagy inkább azzal tesz jót a kapcsolatának, ha titokban tartja (és megpróbál tanulni a történtekből).

pexels-photo-427547_1.jpeg

Mindegyiknek meglehet az előnye/hátránya.

Az egyik verzió szerint, ha az őszinteség jegyében megosztja a társával az információt, akkor van esélyük odafigyelni arra, ami nem működött, felfedni a titkot, szemtől szembe bocsánatot kérni, megtalálni a párkapcsolati távolodás okait, és egy új, javított fejezetet nyitni a közös életünk könyvében. Azonban egy ilyen vallomás után nem mindig úgy történnek a dolgok, ahogyan azt a hűtlen fél elképzeli. A klienseim közül vannak, akik ilyenkor azt várják, hogy a szeretői viszony lezárásával, a titok bevállalásával, a bocsánatkéréssel a megcsalt fél haragja, csalódottsága gyorsan enyhülni fog, hiszen őt választotta a külső kapcsolat helyett, plusz, az őszinteségért is járhatna valami kegyes bánásmód. Csakhogy a megcsalt fél nem egészen így látja, és még ha nem is haragszik a társra, azért a felhőtlen jókedv várat magára, és helyette a gyakori borús kedv a jellemző. Ami teljesen érthető, hiszen kapott egy ütést attól, akit szeretett, akiben megbízott, újra kell értelmeznie a párkapcsolatot, az emberekbe vetett hitét, és természetesen önmagára is rá kell néznie az eset fényében. Ezek azért nem túl lélekemelő dolgok.

A másik szál, azaz, ha nem mondja el a titkot, magában rejti a veszélyt, hogy így apropó hiányában nem fognak leülni és őszintén beszélni a kapcsolatbeli hiányosságokról, és a bocsánatkérés elmaradása miatt a bűntudat telepszik rá. Ebben az esetben a megcsalt fél nincs terhelve az előzőekben vázolt nehézségekkel, de a távolodás feltárását, és okainak kezelését ekkor is meg kell oldani. A kapcsolat javítása ilyenkor is szükséges, hiszen, ha minden a régi szokások szerint megy tovább, akkor ugyanaz a boldogtalanság borítékolható. Ilyenkor a hűtlen félnek a titokkal együtt élve kell, hogy lássa a saját megoldóképletének a következményeit, és törekedni egy másfajta működésre, hogy a belső vívódásai kapcsán ne jusson el újra a hűtlenségig.

Érdemes rálátni arra, hogy a hűtlenség mi miatt történt. Mi volt az a hiány, amit a kettejük működése okozott, és hogyan lehet ezen változtatni. Azt tapasztalom, hogy ha a szeretet és az elköteleződés újra láthatóvá válik, akkor a párok túl tudnak jutni a krízisen, és valóban javítani tudnak a kapcsolatuk mindennapjain.

A megcsalás fájdalmas, romboló dolog (mindkét fél számára), amely tapasztalás után a bizalom helyreállítása, a hit beengedése, a kétségek elporlasztása, a szeretet áramoltatása válik szükségessé, hogy a kapcsolat folytatódni tudjon.

*****

Ha szeretnéd, hogy segítsek az újraépítésben, a probléma feltárásában és annak kezelésében, túl jutni  az elakadáson, a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, akár a kommunikációban, egymás megértésében vagytok elakadva), itt írd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.

Ha könyvet olvasnál a témában, kattints IDE!

Laskai Nelli

házassági tanácsadó, életöröm tréner

Mit tegyek, ha állandóan piszkál a társam?

Gyakran hallom panaszként, hogy a házastárs folyamatosan piszkálódik azért, mert valami nem az igénye szerint történik, és ez megmérgezi a mindennapokat. Mit lehet tenni ilyenkor, hogy ne sodorja ez a válás, szakítás szélére a párt?

pexels-photo-3200057.jpeg

Amit érdemes ilyenkor megnézni, hogy mi történik, és mi zajlik a felekben, mielőtt a „piszkálódás” elkezdődik, és mit szeretne elérni a társ a megjegyzésével. Azt tapasztalom, hogy a párok gyakran a felszínen ragadnak, és nem nézik a mögöttes érzelmeket. Azon súrlódnak, hogy miért mondta azt, amit, és miért olyan hangsúllyal, és nem azt keresik, hogy vajon milyen félelem mozgatja a társat, ami miatt ilyen megnyilvánulása van.

Például János szenved attól, hogy a felesége „bünteti”, ha elmegy néha a haverokkal. „Olyankor előtte, utána napon mindig piszkál itthon a feleségem – mondja. Nem szól hozzám, meg van sértődve, és nem értem az okát, mert látszólag minden rendben van velünk.” A feleség ugyanezt a helyzetet úgy látja, hogy neki van egy igénye a közös együtt töltött időre, és a férje azzal, hogy másokkal van, őt mellőzi, és az igényét nem veszi figyelembe.

Nagy kérdés, hogy vajon adott-e bizalmatlanságra okot a férj, vagy esetleg egy előző kapcsolatból hozza a feleség azt a félelmét, hogy ha mással van a partnere, akkor őt nem veszi figyelembe, és vajon miből táplálkozik az az állítás, hogy az olykor külön töltött idő a kapcsolat végével fenyeget. A másik oldalról meg azt érdemes megnézni, hogy miért érzi a szabadság megnyirbálásnak valaki, ha a társa vele akar lenni, és a közös időtöltésre tesz ajánlatot.

Tényleg ez a baj? Vagy a reakció kezelése a probléma forrása?

Ezt felkutatva, ott a továbblépés munkája, azaz, hogy mit tudnak tenni külön-külön azért, hogy erősítsék a másikban a szeretettség, a fontosság érzését úgy, hogy közben mindkettejük önmaguk lehessenek. Ugyanis a fenti történetben a feleség „nyomása” a másik félben az önállóság elvesztésének érzetét adja. Itt is nagy kérdés, hogy miért ez jön fel, és a férj miért nem a társ szorongását látja meg a helyzetben, és arra reagál.  És mindeközben az igényét kifejező feleség is azt érzi, hogy nem tud önmaga lenni ebben a kapcsolatban, mert nem szabad vágynia a társával való közös időtöltésre.

Azt látom, hogy sok párkapcsolatnak nem kellene szakítással végződnie, de a kommunikáció hiánya, a pozitív hozzáállás, az egymás megértése annyira kikopik a kapcsolatból, hogy az érzelmi sivárságot, vagy a hiányt annak tudják be, hogy nem egymáshoz valók a felek. Pedig sok esetben a nézőpontok váltásával, a pozitív szemlélet beemelésével, a kommunikáció megtanulásával egymás érzéseire, igényeire pontosan reagálva egy boldog családi életet tudnának élni.

***

Ha szeretnéd, hogy neked is segítsek újratervezni az életed, túl jutni az elakadáson, a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, akár a kommunikációban, egymás megértésében vagytok elakadva, boldogtalan vagy, és nem találod a kiutat) , itt írd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.

Ha könyvet olvasnál a témában, kattints IDE!

Laskai Nelli

házassági tanácsadó, életöröm tréner

5 jel, amikor ideje odafigyelni a kapcsolatodra

Ha valaki tartós párkapcsolatban él, akkor tudja, hogy bizony egy idő után a felek elengedik a fókuszt a párkapcsolatról, és a saját kényelmükre, önmagukra kezdenek el figyelni. Felfedezik a hiányt, amely az egység megteremtése mellett alakult ki. Például, az elhanyagolt barátok, a szűkült szociális élettér, vagy az elmaradozó hobbi.

pexels-photo-269141.jpeg

Ami addig kényelmes volt, az teherré válik: „Évek óta te szervezed a nyaralást, nekem beleszólásom sincs!” vagy „Mosok, főzök, takarítok, te meg csak filmezel!”

Ilyenkor általában elnyomva érzik magukat a felek, és egy kicsit mindenki vissza akarja kapni magát, talán a régi életét is, vagy legalábbis egy darabkáját.

Azonban nem olyan könnyű visszailleszteni az egyéni programokat, megvalósítandó célokat, hiszen ez konfliktushelyzetet is szülhet a felek között. „Amit eddig együtt csináltunk, arra most miért nincs igényed?” – kérdezhetik egymástól. Elég jó alapokra felépített kapcsolat kell ahhoz, hogy ezekből ne legyen probléma, illetve kellő önismerettel rendelkező felek szükségesek hozzá, hogy ne a különléten legyen a hangsúly, hanem azon, hogy a felek ne oldódjanak fel a közösben, hanem megtalálják újra a saját határaikat, vágyaikat, miközben a közös célok ugyanúgy ott lebegnek a szemeik előtt.

Ha nem jól működtetett egy kapcsolat, akkor nem biztos, hogy meg fogják fogalmazni egymásnak a felek, hogy mi is a vágyuk, mi az új igény ebben az életszakaszban, mert félnek a társ leértékelő vagy fenyegető reakciójától, de a testbeszéd, vagy egyes szokások eltűnése, vagy épp új szokások megjelenése jelezheti, hogy ideje felrázni az ellaposodott kapcsolatot.

Az ügyfeleimtől kérdeztem, hogy melyek voltak a jelek, amelyekkel nem foglalkoztak, de később rájöttek, hogy ha ott megfogták volna a dolgot, akkor nem csúsztak volna meg ennyire a lejtőn.

1, A szexuális együttlétek számának csökkenése, a minőség hanyatlása

2, Grimaszok, fintorok, elfordulások, elhúzódások

3, Telefonozás, laptopozás a közös idő terhére

4, Növekvő túlóraszám, gyarapodó céges bulik, ahova mindig egyedül ment

5, Kommunikáció minimálisra szorítása (csak a napi rutint érintő témakörök)

A klienseim véleménye szerint sokkal könnyebb lett volna még akkor visszafordulni egymás felé, amikor ezen jelek feltűntek a kapcsolatban, de a sértettségük, a szeretetéhségük okán, vagy épp a struccpolitika miatt (ha nem veszek róla tudomást, nem kell energiát fordítanom rá) nem foglalkoztak a jelenséggel. Vagy épp fogalmuk sem volt, hogy mit is kellne tenni ilyenkor...

***

 

Laskai Nelli

házassági tanácsadó

3 gyakorlat, hogy jobban érezd magad

A napokban egy barátom kérdezte, hogy mit tehetne azért, hogy jobban érezze magát a bőrében. Reggelente nincs kedve felkelni, legszívesebben csak maradna az ágyban, és sorozatokat nézne. Azonban tudja, hogy ezzel nem fogja jól teremteni a jövőjét, és jó lenne, ha valami kiütné ebből a megrekedt helyzetből.

pexels-photo-2072152.jpeg

Igaz a mondás, hogy ha te nem teremted a körülményeidet, akkor más fogja kialakítani neked azokat. Ez fakadhat abból is, hogy ha mi tartózkodunk is a döntésektől, attól még mások döntéseket fognak hozni a saját érdekük alapján, ami viszont hatással lesz ránk. Tehát, ha valaki szeretné a saját élete felett átvenni a kontrollt, akkor nincs más választása, mint teremteni azt, amit meg akar tapasztalni. Meg kell mozdulnia, rá kell vennie magát akár új szokásokra is. Először fejben kell rendet tenni, utána jöhetnek a tettek.

Ehhez hoztam most 3 gyakorlatot, amit akár este, akár reggel be lehet vetni, hogy végre abba az irányba induljon meg az életünk, amerre haladni akarunk.

1, Reggel vagy este képzeld el, hogy milyen lenne az ideális hangulatod a nap során (aznap, vagy ha este végzed a gyakorlatot, másnap), ha boldog lennél. (Például, ha viszonzott szerelemben élnél.) Hogyan kelnél fel, milyen ruhába bújnál, hogy készülődnél dolgozni, mit tennél munka után, sportolnál-e, stb. Próbáld magad ebben az érzésvilágban tartani, és előhívni ezt a jóleső érzést a nap folyamán.

2, Írd le - ha most ugranánk az időben 3 hónapot, és egy kávé mellett ülnél a legjobb barátoddal -, akkor mit mesélnél, hogy áll az életed, milyen változások történtek az elmúlt 3 hónapban. Mire vagy büszke az elmúlt időszakban a tetteid kapcsán az egészség, a pénzügyek, a párkapcsolat, a személyiségfejlesztés, a gyereknevelés, vagy a karrier vonalán.

3, Keress 10 dolgot, amiért most hálás vagy. Ne elégedj meg 4-5 ponttal, legalább tízet találj.  Amikor felsorolod a pozitív dolgokat az életedben, azt javaslom, időzz el a hála érzésében, és irányítsd a figyelmed arra, hogy milyen szerencsés is vagy.

+1 tegyél jót a nap folyamán valakivel: segíts neki, vagy dicsérd meg. Az által, hogy ő jobbkedvű lesz, te pedig hasznos vagy, neked is növekedni fog az életöröm szinted.

 

*****

A jelen megélését segítik az összpontosításra koncentráló légzésgyakorlatok, az ítélkezésmentes észlelésről szóló mindfulness gyakorlatok, vagy akár a hála napló vezetése.

Ma vagyunk a hátralévő életünkben a legfiatalabbak, és ahhoz képest elég szerencsés életet élünk, úgyhogy érdemes a jelenünket is olyan gondolatokkal megtölteni, hogy ugyan tisztában vagyunk a problémáinkkal, nehéz feladatainkkal, de meg fogjuk tudni oldani azokat, és addig is hálával fogadni mindazt a jót, ami máris az életünk része.

Ha szeretnéd, hogy neked is segítsek túl jutni  az elakadáson, a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, akár a kommunikációban, egymás megértésében vagytok elakadva, boldogtalan vagy, és nem találod a kiutat), itt írd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.

Örömteli napot kívánok!

Laskai Nelli házassági tanácsadó, életöröm tréner