Amit nem ismerünk, aminek a működését nem értjük, attól félünk, hiszen kiszolgáltatottságot érzünk. Olyan dolog történik velünk, ami felett nincs irányításunk. Nem jó dolog félni, én nem is szeretek, de nem akarom elnyomni magamban ezt az érzést, hiszen akkor egyszer csak óriási robbanással fog utat törni magának. Inkább elfogadom, hogy olykor vannak helyzetek, amiben félős vagyok, de nem hagyom, hogy korlátozzon abban, amit meg szeretnék élni. Nem bagatellizálom a félelmet, nem söpröm a szőnyeg alá, nem teszek úgy, mintha nem lenne, hanem együtt élek vele. Gyakorlatilag bekalkulálom a lépéseimbe. És ha így teszek, miközben hittel és bizalommal fordulok az életem felé, akkor megtapasztalom, hogy a megoldott feladataim által tágul a komfort zónám. Egyre több mindent fogok megismerni, beleértve a saját működésemet, a saját reakcióimat, ezért egyre jobban érzem magam a bőrömben, elégedettebb leszek az életemmel. 

Sok mindentől félhetünk: attól, hogy utolér bennünket egy múltbéli tévedésünk, hogy hibát fogunk elkövetni a jelenben, ami kihatással lesz a jövőnkre, félünk attól, hogy nem vagyunk elég jók a gyermeknevelésben, hogy nem szeretjük kellően a szüleinket, de félünk a sötétben, meg attól is, hogy mi lesz velünk, ha nem teljesülnek az álmaink, és attól is, hogy milyen élet vár ránk, ha mégis bejön a számításunk. 

Van, aki a gazdagságtól zárja el magát egy régi programnak köszönhetően. Ha a gondolataiban a pénz rossz töltéssel bír, a sok pénz meg még több negatív dologgal, mint például a hatalommal való visszaélés, a családtól való elfordulás vagy a kizsákmányolás, akkor igen nehéz lesz jómódban élnie, vagy legalább is megteremtenie a biztos anyagi hátteret magának és a családjának. 

A céljaink megvalósítása során nem egyszer kell olyan feladatot megoldanunk, elvégeznünk, amit nem szeretünk, amit leginkább elkerülni szeretnénk. A legjobb lenne, ha valaki más végezné el helyettünk, mert félünk kiállni magunkért, félünk attól, hogy megismerjék a gondolatainkat, félünk attól, hogy mi lesz velünk, ha nem sikerül megtenni, amit terveztünk. Mit szólnak majd hozzá a többiek?

Mit tehetek, ha félek?

• megfogalmazom pontosan, hogy mitől félek ( részletesen: attól félek, hogy ez és ez fog történni velem)
•  besorolom, hogy valós-e a jelenben a félelmem, vagy egy régi rossz emléknek köszönhetően félek-e 
• az enyém a félelem, vagy mástól vettem át  

Ha megvagyunk a félelem felderítésével, akkor máris tehetünk két további lépést, hogy ne korlátozzuk a félelmeink miatt magunkat.

1. pozitív kimenetelű tervet készítünk, hogy mire hogyan reagálnánk jól egy adott esetben,
2. vagy kíváncsisággal állunk a feladathoz.

Az utóbbi kreatívabb megoldás, hiszen a félelmet átveszi a kíváncsiság, hogy vajon mi történik a feladatunk megoldása után...és jól tudjuk, határ a csillagos ég.