Kaptam egy olvasói levelet, melyben arra keresi – várja tőlem -  a választ a levélíró, hogy mit tegyen, ha úgy érzi, megőrül a párja közelségétől, de a gyerekek miatt nem akar kilépni a kapcsolatból.  Nyilván a levélből nem derül ki minden részlet, de vannak olyan alapvető igazságok, ok-okozati összefüggések, melyek mentén elindulhatunk az élhető, elégedett élet irányába.

A másik szemében a szálkát is…

Amikor megismerkedünk valakivel, és a divatos kifejezéssel élve „működik a kémia”, akkor a legjobb formánkat mutatjuk, és a partnerünknek is csak a legszebb tulajdonságait látjuk. Ahogy telik az idő a kapcsolaton és az elindul a elhanyagoltság lejtőjén, akkor egyre több hibát vélünk felfedezni a másikban.  Ha volt olyan szokása, amin régen jót nevettünk, vagy aranyosnak találtunk, az egy idő után könnyen lehet, hogy megőrjít bennünket.  Úgy látjuk, hogy társunk megváltozott, nem találjuk vele a közös hangot, egyre több idegesítő szokását és mulasztását fedezzük fel.

Nem értjük, hogy miként tudunk mellette lenni a mai napig. Elkezdünk ábrándozni. De jó is lenne, valaki más mellett, aki pont olyan, mint amilyennek mi most itt elképzeljük! Azt gondoljuk, hogy létezik valaki valahol, akit pont nekünk szánt az ég, és aki mellett könnyebb lesz az életünk.

Ábránd.

Hol vagyok én a problémában?

Ha egy kapcsolatot nem gondozunk, nem teszünk minden nap valamit érte, akkor az megfeneklik. Még akkor is, ha a társunk mindent megtesz. Mert előbb-utóbb hiányozni fog a kiegyenlítődés, a szeretet egymás felé történő áramoltatása. Így aztán csak idők kérdése, hogy ki, mikor és hogyan fog az elégedetlenségének hangot adni, teret engedni.

Egy kapcsolat megrekedése esetében mindenképp érdemes tisztán látni a szándékainkat, és elismerni a hibáinkat, a mulasztásainkat.

Néhány segítő kérdés:

Mit adott nekem a kapcsolat a kezdetekkor?

Mi minden okozott nekem elégedettséget akkor?

Miben gondolkodtam akkor másképp, mint most?

Miben változtam a kapcsolat kezdete óta?

Milyen párkapcsolatban szeretnék élni?

Milyen párkapcsolatban szeretne élni a társam?

Miben kellene változtatnom, hogy működjön a kapcsolat?

Miben kellene változnia a társamnak, hogy működjön ez a kapcsolat?

És lehetne tovább folytatni a sort… Amikor megvannak a válaszaink, lesz egy képünk arról, hogy mi mennyire vagyunk előidézői a megrekedt kapcsolatunknak.  A felelősségvállalásunk után továbbgondolhatjuk a lehetőségeinket, a szándékunkat. 

Szeretnénk-e a társunkkal tovább együtt élni vagy nem?

Készen állunk arra, hogy energiát fektessünk a kapcsolat javításába vagy nem?

Ha a válaszunk két igen, és a társunk partner az újraépítésben, akkor van rá esély, hogy ismét olyan legyen a házasságunk, mint amilyenre vágyunk.  Ha valamelyik válaszunk nem, vagy nem tudom,  akkor pedig érdemes elkészíteni a élet- céltervünket, melyhez a Boldognak lenni című gyakorlati kézikönyvemben részletes segítség található.