Amikor megkérdeztem az olvasóimat, a hozzám tanácsért fordulókat, hogy mit szeretnének az élettől, rendszerint azt válaszolták: boldog akarok lenni. Számomra nincs ebben újdonság, sokáig nekem is ez volt a vágyam. Abban azt hiszem, megegyezhetünk, hogy ez így értékelhetetlen válasz.

Mit jelent a boldogság? Te mit gondolsz a boldogságról?

Az egy idilli állapot, amikor úgy érzed magad, mint egy tökéletes angyalka, aki a felhő szélén ülve, mosolyogva lóbálja a lábát, vagy inkább azt gondolod, hogy a boldogság nem egy pillanatnyi állapot, hanem az egy hosszútávon érezhető folyamat? Olyan, mint amikor jól mennek a dolgaid, és látszólag ok nélkül mosolyogsz az utcán baktatva? Vagy talán olyan, mint amikor kibontakozik egy szerelem, és két méterrel a föld felett lebegsz egy rózsaszín ködben, miközben azt érzed, hogy sérthetetlen, halhatatlan vagy?

Bármelyikre is voksolsz, mind jó lehet. Vannak az életben apró örömök, amik elmúlnak és van olyan életszakasz, amikor jól érzed magad a bőrödben, szereted a munkádat, olyan emberrel élsz, aki mellett kiteljesedhetsz, és lassan, de biztosan haladsz a céljaid felé, s mikor elérted, egy pillanatra leülsz a felhő szélére lábat lógatni, majd kíváncsian, érdeklődve lépkedsz tovább a következő feladatod megoldása felé. Ha éppen kedvedre való az útszakasz, akkor talán két méterrel a föld felett jársz, hogy rá tudj nézni fentről a helyzetedre.

Te meg tudod fogalmazni tételesen, hogy mit jelent számodra boldognak lenni?