Azt mondják, hogy egy nő számára igazi bókot csak egy másik nő képes mondani. Ezzel vitába szállnék, de majd máskor. Ma az egyik vezető női portálon találtam egy cikket, melyben több ismert színésznőt, énekesnőt vettek górcső alá a lelkes divatszakértők (?).
A rosszindulatot eltakarni hivatott egy-két gyógymondat után egészen megnyugodtam, hogy a világért sem a sztárok alakját szólják meg, csak éppen ezek az ismert nők nem álltak a helyzet magaslatán, amikor kiválasztották fürdőruhájukat. Mármint az újságíró szerint.
Teljesen mindegy, hogy mit csinál egy (híres) nő, mert ahogy nyilvánosságra kerül egy kevésbé beállított fotója, akkor százezer ember ugrik azonnal, hogy leértékelje őt. Ha duci, akkor azért, ha vézna, akkor azért. Ha plasztikázott, azért, ha lóg a melle, akkor azért. Nem kímélik akkor sem, ha pár hete adott életet a gyermekének. Na, de kérem, minek mutogatja magát?! Ami kiváltképp érdekes, hogy az ítélőszék számára nem fontos az sem, ha az alanyt egy lesifotós kapta lencsevégre egy strandon, miközben a családja körében, fesztelenül élvezte az életet. Mindegy. Fogást kell találni rajta. Mert sikeresebb, mert felvállalja magát, mert ismeri a fél világ.
Nem kell elolvasni
Adódhat a kérdés, miért olvasom el az ilyen írást. Pont azért. Azért, hogy lássam, melyik az a terület, ahol ellensúlyozni kell a műmájerek degradáló megnyilvánulásait. Kíváncsi lennék, hogy aki mások testalkatát, ízlését, kinézetét bírálja - lesifotók alapján - az vajon szelektálja-e az önmagáról készült szelfiket a telefonján (vagy mások készülékén), mielőtt kiteszi a közösségi oldalra.
Úgy látom, hogy a pozitív szemlélettel bíró, támogató közösségek kialakítására sokkal nagyobb szükség van most, mint az elmúlt években. A világ számos pontján sorra ölik egymást az emberek, önbíráskodnak, igazságot szolgáltatnak fegyverrel, ököllel, erőszakos szavakkal, hogy teret adjanak a hatalmuknak, hogy az ártatlanokat másokat legyőzve ők mondhassák meg, merre forogjon a világ.
Valami elképesztő harag, düh, kétségbeesés, félelem állhat amögött, ha nem támogató emberként él valaki, hanem arra tréningezi az elméjét, hogy mihamarabb kiszúrhasson egy gyenge pontot a másiknál, és könyörtelenül lecsapjon rá. Ha a karrierjén nem talál fogást, akkor jöhet a teste, ha azon sem, akkor a baráti köre, az ízlése vagy a családja. Mindegy is, hogy mi az, csak fröcsögni lehessen rá.
Nagyon örülök, amikor olyan weboldalt találok, ahol ezeknél fontosabb dolgokban (is) támogatják egymást az emberek. Visszadja a hitemet, hogy még nem halt ki az emberek többségéből a jó érzés, az empátia. Bízom benne, hogy egyre többen felismerik a pozitív csengésű, motiváló szavak erejét, a közös jó gondolatok eredményességét, fontosságát.
Mi, Nők nagyon sokat tehetünk az ügy érdekében.