A napokban botrányt kavart az a rendőrségi bűnmegelőzési kisfilm, ami abban segíti a nőket, hogy miként lehet jó eséllyel elkerülni, hogy nemi erőszak áldozatává váljanak. A kisfilm - ellenes tábor szerint a videó azt sugallja a bajba jutott, bántalmazott, megerőszakolt lányoknak, nőknek, hogy ők (is) tehetnek az erőszak bekövetkeztéről.

Számomra azt üzeni a kisfilm, hogy ha egy nő alkoholt fogyaszt egy szórakozóhelyen, és önfeledten bulizik, vagy ha túl kihívó (ki ítéli meg?) ruhát visel, akkor előfordulhat, hogy  valaki letépi a ruháját, és a fehérneműszabályt figyelmen kívül hagyva, erőfölénye által saját céljára, saját kielégülésére használja a női testet. Egy érző, élő, az élet felé bizalommal forduló fiatal nő testét.  A fehérnemű szabály egyik eleme a Kiko and the Hand című figyelemfelhívó könyv alapján: a testem csak az enyém.

Éppen ezért nem mehetek el szó nélkül a kisfilmek mellett. Értem én, hogy ez a megelőzésről szól, hogy figyeljenek oda magukra a lányok, nők, ha kiteszik a lábukat a lakásukból éjszaka. Látom a jó szándékot: tegyen meg a nő mindent azért, hogy ne váljon áldozattá. Ez azt jelenti, hogy gombolkozzon be nyakig, járjon nadrágban, ne sminkelje magát, ne nevetgéljen a szórakozóhelyen, ne táncoljon önfeledten, egyedül ne lépjen ki éjjel az utcára?

De felmerül bennem egy kérdés: minden férfi bűnöző lenne, csak nem tudni, hogy mikor kerül felszínre az erőszakos énje? Bízom benne, hogy nem. Mert ha nekem, és nőtársaimnak vigyázni kell magunkra egy éjszakai szórakozás során, akkor ez azt jelenti, hogy veszélyben vagyunk. A nők veszélyben vannak az éjszakai életben megforduló férfiaktól.  Ha ez így van, és potenciális áldozat vagyok, csak mert nőként születtem, akkor nem kellene inkább azt rendbe tenni a férfi fejekben, hogy a bántalmazás, az erőszak ne legyen megoldás?

Az erőszak a hatalomról szól.

Én nem szeretek félni. Nem tartom méltónak, hogy csak mert nő vagyok, félnem kelljen.  Nem csak magamhoz, hanem ez nem méltó a magyar társadalomhoz, a gyerekekhez, a nőkhöz, a férfiakhoz. Emberek vagyunk. Ugyanolyan jogokkal jöttünk a világra. Nemtől függetlenül.

• Nem azért vagyok nő, hogy cselszövéssel irányítsam a férfit.
• Nem azért vagyok kedves nő, hogy elcsábítsam a férfit.
• Nem azért vagyok érdeklődő nő, hogy magamhoz édesgessem a férfit.
• Nem azért vagyok nőiesen öltözködő nő, hogy ezzel ágyba hívjam az idegen férfit.
• Nem azért vagyok rúzshasználó nő, hogy azt üzenjem, könnyű préda vagyok.
• Nem azért vagyok mini szoknyában, hogy azt sugalljam, szexre vágyom.
• Nem azért vagyok  beszédes nő, hogy túlzott közvetlenségre bátorítsam a férfit.
• Nem azért vagyok érzékeny nő, hogy ezzel zsaroljam ki a megmentésem.
• Nem azért vagyok nő, hogy vetélytársa legyek a férfiaknak.