A házasságokban gyakori az elakadás, az egymás elengedése egy kis időre, és inkább az önmaga megtalálásán dolgozik az ember. Minden emberi kapcsolat akkor működik jól, ha a kapcsolódó emberek működtetik azt.
Mariann és Kálmán története által bepillantást nyerhetünk abba a helyzetbe, amikor úgy érzik a felek, hogy mindenüket odaadták a boldog kapcsolatért, de a boldogság, a szenvedély mégis hiányzik a mindennapokból.
Nagy kérdés egyébként, hogy mikor lesz valami elég jó és becsülendő az egyénnek.
Mi a jó? Mi az értékes? Milyen élményekkel elégedett az ember?
Napjainkban a párkapcsolat értékét a benne szerzett élmények alapján megállapított boldogságfaktorral jellemzik az emberek. Általában azon keresztül mérik ezt, hogy a társ mit tesz, vagy nem tesz a másik fél boldogsága érdekében, és nem pedig azt, hogy az egyén maga mit tesz azért, hogy jobban érezze magát.
Mi zajlik a háttérben?
Mariann elmondja, hogy mindig igyekezett jó feleség lenni. Alig járt el a barátnőivel, minden gondolatot, érzést megosztott a társával, meghallgatta a férje problémáit, ha kellett segített neki a döntések meghozatalában. Elvégezte a házimunka nagyobb részét, anyaként is kihozta magából a maximumot. Minden idillinek tűnik, de valami miatt mégis szürkék a hétköznapok. Túlterheltnek érzi magát.
Kálmán hasonlóan látja Mariann működését, hozzáteszi, hogy ő pedig a családért dolgozik, rendszeresen eljár edzésre, figyel magára, számíthat rá a felesége, de valami miatt tényleg szürkék, és panasszal telnek a hétköznapok.
A kinek mi hiányzik kérdésre mindketten hasonló, de mégis más választ adnak. Mariannak a felkorbácsolt érzések, a szerelem érzése, az izgalom hiányzik. Kálmánnak a szexuális együttlétek száma kevés.
Honnan vették észre, hogy nem működik jól a kapcsolat, ha minden olyan rendezettnek tűnik?
Mariann az alábbi okokat nevezte meg:
- Úgy éreztem, hogy nem szeret engem. Kedves volt velem, nem veszekedtünk, de egyre többször azt vettem észre, hogy vágyom a szerelem, szeretet érzésére. Nem feltétlenül más férfival, de nagyon meg akartam élni az érzést.
- Nem hozott izgalomba a közelsége.
- Nem éreztem nőnek magam mellette, inkább lakótársnak.
- Szívesebben váltottam üzeneteket telefonon a barátaimmal, minthogy megtöltsük élettel a hálószobát.
- Nem fogtam vissza magam a flörtben másokkal.
Kálmán a következő tüneteket észlelte:
- Egyre jobban kezdtek el érdekelni a kolleganőim. Többször azon kaptam magam, hogy keresem a társaságukat. Szándékosan akkor mentem kávézni, mikor ők, és vártam, hogy mikor lehetek valamelyik hölgy megmentője, mikor tüntethetem fel magam jó színben.
- Egyre több pornófilmet néztem ahelyett, hogy kezdeményeztem volna Mariannál. Mellőzve éreztem magam.
- Gyanús lett, hogy Mariann már nem szeret előttem zuhanyozni, vagy öltözködni. Megszoktam.
- Este a hálószobában lefekvés előtt ritkultak az összebújások, és sokkal többet irkált a telefonján másokkal, én filmeztem.
- Ha kettesben akartam lenni vele, és leadtuk a gyerekeket, akkor alig lelkesedett, így egy idő után nem erőltettem a dolgot.
A jelekből mindketten észlelték, hogy valami nem oké. Az viszont sokkal érdekesebb irányba terelte a kapcsolatuk folyását, hogy mi kell ahhoz, hogy visszataláljanak egymáshoz...
Ha szeretnéd, hogy Neked is segítsek túl jutni ezen a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, vagy csak rendezni szeretnéd az érzéseidet, életedet), itt írd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.
Örömteli napot kívánok!
Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner