Az életközépi válság 10 előnye
2015. június 23. írta: Lane

Az életközépi válság 10 előnye

19bc5758dbd4b9b5a00d848179d1b6db.jpgNegyven év környékén –  pár évvel hamarabb vagy később – összezavarodik körülöttünk minden. Semmi sem megy úgy, mint régen, nem olyan az energiaáramlás az életünkben, ahogyan azt várnánk, vagy azt megszoktuk. Ilyenkor könnyen fáradunk, gyengébb az idegrendszerünk, ural bennünket a stressz. 

Fárasztó gyereknevelés, rossz párkapcsolat, idegesítő munkahely

Negyven körül a szülők szerepe is átrajzolódik, mert a fizikai fáradtságot generáló gyermekgondozás helyett egy lelki fáradtságot, lelki fájdalmat kiváltó élethelyzeteket produkáló kamasszal, botladozva felnőtté váló emberrel nézünk szembe. Aki nem mellesleg kényelmetlen képet mutató tükröt tart a szülők felé. A szüleink esetleg betegeskednek, megfáradtak az élet feladataiban, talán segítségre szorulnak, amit mi, az egyébként is zavaros és érzékeny lelkiállapotunkban, a kétségbeesett útkeresésünkben nehezen menedzselünk. Egyre gyakrabban szembesülünk a hibáinkkal, gyengeségeinkkel és nehezen bocsátunk meg magunknak.

Ha van párkapcsolatunk, akkor gyakran – tizenöt - húsz év házasság után - kopottnak éljük meg. Nincs meg a tűz, a rózsaszín lebegés, csak a hétköznapi nehézségek vannak a felszínen, és mindezek mellett egyre jobban eltűnik a kedves, célravezető kommunikáció és a másik értő figyelése. De az is lehet, hogy már negyven körül túl vagyunk egy nehéz házasságon, egy váláson. És legszívesebben már a régi önmagunktól is elválnánk, ha lehetne, hogy igazán önmagunk lehessünk. Levagdosva minden olyan élményt és tapasztalást, ami fájdalmat okoz és helyette olyan férfiról álmodunk, aki fél szavakból is ért bennünket, akit nem kell noszogatni, hogy megkönnyítse az életünket és kényeztesse a lelkünket. Legalább egy kicsit mentesítsen a nyomorító élet alól.

Gyakran megesik, hogy negyven körül beragadtunk az idegesítő, cseppet sem az álomállásra hasonlító munkahelyünkön. Lehetne rosszabb is, - mondjuk - és az újtól, az ismeretlentől való félelmünkben nem változtatunk. Minden reggel utálkozva ébredünk és még a paplan alatt elegünk van a főnökünkből, a pletykás semmittevő munkatársainkból és az adott napból. Már csak abban hiszünk, amit látunk.

Nem csoda, hogy nehezen ébredünk, a nap folyamán enerváltak vagyunk, hiszen csak az igényeink jelentkeznek, csak azokat érzékeljük,  – kielégítettség nélkül. Köddé válik a megboldogult harmónia bennünk és csak sodródunk az élet tengerén, miközben az elvárásaink sorra fityiszt mutatnak. A hátunk mögött a mulasztásaink, a rossz döntéseink üldöznek, előttünk pedig a bizonytalan jövő méteres karmai állnak lesben a fejünk felett.

Beletörődni vagy változtatni?

A boldogtalan életbe való beletörődés azoknak hozza be a várakozását, akik szeretnének magányosan, elszigetelten, betegen, háborogva, nyugtatókkal szedáltan élni. Ők azok, akik azt mondják, hogy nincs miért élni, nincsenek céljaik és nem látják értelmét az egész fizikai létezésnek. Nyalogatják a sebeiket, szomorúak és bár lenne minek örülni és hálát adni, mégsem érzik a belülről jövő motivációt ehhez és az azt követő megnyugvásban sem hisznek. Az egynapi tapasztalásaik kellemes és negatív aránya 10 % – 90 %.  Nehéz nekik. Titokban már a halált várják.

Ha belegondolok, egy negyven éves ember még talán az élete felénél tart. Ha nem beteg, és törődik a lelkével és a testével, akkor bizony, még könnyen le fog húzni ugyanennyit ezen a világon. Ez ijesztő vagy nagyszerű hír?

Változtatni az addigi életritmusunkon, a régi megoldó készletünkön, a berögzült programjainkon, az élethez való hozzáállásunkhoz nem könnyű, de megéri.

Mi az előnye, ha életközépi válságban vagyunk?

  1. Leginkább, hogy lehetőségünk van - a megváltozott élethelyzeteket érzékelve - újradefiniálni magunkat, újra meghatározni, hogy kik vagyunk, mit szeretnénk, mi az életcélunk.
  2. Eljön az ideje, hogy szembenézzünk a fejlődni akarásunkkal, a kiegyensúlyozott élet iránti igényünkkel.
  3. Van annyi élettapasztalatunk, hogy lássuk, mely dolgok válnak be és melyiket engedhetjük el.
  4. Letettünk annyit az élet asztalán, hogy legyen önbecsülésünk.
  5. Szenvedünk azoktól a dolgoktól, amiket nem szeretnénk, és közel járunk a változás első lépéséhez azzal, hogy megfogalmazzuk, amit szeretnénk.
  6. Van annyi munkatapasztalatunk, hogy lássuk, mi az a pénzkereset, ami nem tesz boldoggá, és ezzel közel járunk a változás első lépéséhez, hogy megfogalmazzuk, majd tegyünk azért, amit szeretnénk. Korunknál fogva olyan kiterjedt a kapcsolati hálónk, hogy találunk embert is, aki segítségünkre lehet a munkahelyváltásban, a vállalkozóvá válásban.
  7. Az életközépi válságban rájövünk, hogy senki nem tesz bennünket boldoggá, az csak rajtunk múlik. Fájdalmas felismerés, de a malmunkra hajthatja a vizet.
  8. Van annyi tapasztalás a batyunkban - buktunk már el párszor és álltunk már fel belőle - , hogy lássuk, milyen mély gödrökből sikerült már kimásznunk, és erre bármikor képesek vagyunk.
  9. Rájövünk, hogy a szexuális élet a feltöltődést szolgálja és megfogalmazzuk ide vonatkozó igényeinket.
  10. Észrevesszük, hogy nem csak mi szenvedünk az életünk derekán, tehát nem vagyunk egyedül a problémánkkal. És látjuk azt is, hogy odafigyelve a természet törvényeire, a boldog élet alapszabályaira, csodálatossá formálhatjuk az életünket.Csak Te. Csak én. Mindenki a sajátját.

Csak rajtunk múlik, hogy elkezdünk-e tervezgetni, megtanulunk-e nemet mondani, kreatív megoldásokkal megkönnyítjük-e az életünket. Mi vagyunk a felelősek, hogy komolyan vegyenek bennünket a párkapcsolatunkban, hogy olyan társunk legyen, aki figyel az igényeinkre, mert mi is figyelünk az övéire. Rajtunk múlik, hogy szerethetőnek, csodálatosnak látjuk-e a gyermekünket, családtagjainkat, önmagunkat, vagy folyamatos leértékeléssel, hibáztatással kritizáljuk őket, magunkat.

Képesek vagyunk irányítani a gondolatainkat, a cselekedeteinket. Mi vagyunk felelősek az adott pillanat megéléséért, annak megcímkézéséért.

Jól akarjuk érezni magunkat, vagy rosszul?

Csak rajtunk múlik, hogy szeretjük-e az életet és kivesszük-e belőle mindazt az örömteli események sorozatát, amit egy negyven körüli, fejlődésre, szárnyalásra váró embernek kínál. Használd azokat a módszereket, technikákat, amelyek segítenek téged ebben. 

 

További életöröm-növelő, párkapcsolat-javító módszerért kattints a blogra!

 

Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner
a Boldognak lenni (gyakorlati életmódkönyv) és a Két férfi között (naplóregény) szerzője

 

A bejegyzés trackback címe:

https://laskainelli.blog.hu/api/trackback/id/tr167566500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása