A párkapcsolatban élő emberek egyik félelme, hogy a társuk megcsalja őket. Vannak, akik nagyon félnek ettől, és bár minden igyekezetükkel kontroll alatt akarják tartani a párjukat, mégis (vagy épp ezért?) bekövetkezik a rettegett felismerés: megcsalták, elárulták.

Ilyenkor a megcsalt fél dühös, szomorú, kétségbeesett. Hirtelen értéktelennek érzi magát, önbizalma zuhanni kezd. Fejében ezer kérdés kering: Miért tette? Hogy merészelte? Mióta hazudik nekem? Ki az a másik? Mit tud, amit én nem?

Kérdések, melyekre megnyugtató válasz sosem érkezik.  Kérdések, melyek válaszaira talán fel sincs készülve a megcsalt fél, talán nincs is jelentőségük a továbblépés szempontjából. Az esetek többségében semmilyen válasz nem érkezik, egyrészt, mert a hűtlen ember nem büszke a tettére, nem akar beszélni róla, nem akar szembesülni vele, de az is lehet, hogy csak nem találja azokat a megállapításokat, amelyekkel őszinte lehet, és nem bántja még jobban a megcsalt felet.

Amikor rákérdezek a hűtlen félre, hogy milyennek érezte magát a szeretővel való időtöltés tükrében, akkor olyanokat fogalmaznak meg, hogy:

• önálló
• független
• szexis
• csak magamra gondolhattam
• kiszakadhattam a mindennapok nyomásából
• megélhettem, amire otthon nincs idő vagy lehetőség
• nem voltam elszámoltatva, nem volt elvárás felém
• nem volt rajtam felelősség
• csak léteztem, megkötések nélkül, szabadon, mint a kapcsolatunk elején.

Általában a megcsalt fél érti, tudja, hogy miért érezhette otthon hiányként ezt a társa. Ettől azonban, még nem fáj kevésbé, viszont lekerülhet az önhibáztatás.  Fontos, hogy olyan gondolatokat válasszon magának, amelyek az (ön-) bizalomépítéshez járulnak hozzá. Ne rendelje magát alá a kapcsolatnak, ne adja fel önmagát, attól való félelmében, hogy ha nem kezd el hasonlítani a harmadik személyhez, megint elárulják. Legyen figyelmes a társára, mutassa ki a szeretetét, mondja el, hogy miért akar a megcsalás után is a társával maradni, kommunikáljon őszintén, és merje vállalni a gondolatait, érzéseit. Jó, ha a hibáztatás helyett a mindkettejüknek jó megoldásokon tudnak inkább gondolkozni.

A hűtlen fél se merüljön önsajnálatba, partnere vagy saját magának hibáztatásába, hanem a külső kapcsolat lezárása után legyen őszinte a társához, beszéljen arról, hogy milyen sokat jelent számára a kapcsolatuk, és miért nem lép ki belőle. Igyekezzen minél érthetőbben kifejezni a társa felé elköteleződését, vágyát és szeretetét. Törekedjen a bizalom helyreállítására, és ne érezze tehernek a társa kérdéseit.

Amikor már gyerekek is vannak

A kisgyermekes párok esetében még nagyobb odafigyelést igényel, hogy a felek megosszák egymás között a napi rutint érintő feladatokat, a párkapcsolatukat érintő gondolataikat, bevonják egymást az egyéni céljaikba, és legyen terük arra, hogy csak egymásra figyelhessenek, rendszeresen álljon rendelkezésükre olyan időszak, amikor levethetik az anyai, apai felelősség terhét, és csak férfiként és nőként létezhetnek.

Ahol nem a család fejével gondolkodnak, ahol nem a csekkek befizetése, az ovi-suli probléma a beszédtéma. Ahol elvárások nélkül önmaguk lehetnek, amikor nem a gyermekem anyját, apját érintem meg, hanem azt a férfit/nőt, akit kívánatosnak, humorosnak és szeretni valónak látok. Ahol a felek büntetlenül felvállalhatják szexuális fantáziájukat, ahol önzők lehetnek annyira, hogy megtalálják a kielégülést, az elégedettséget – odafigyelve persze a társukra is.

Az új kapcsolat

Amikor kiderül a megcsalás egy kapcsolatban, akkor abban megláthatják a kapcsolat végét, de akár tekinthetnek az esetre figyelemfelkeltő pontként is. Esélyként arra, hogy újraépítve, új alapokra helyezve a kapcsolatukat, megismerve a hiányokat, új módszerekkel egy virágzó kapcsolat elé nézhessenek.

Egy esély lehet arra, hogy visszataláljanak önmagukhoz, egymáshoz és megéljék mindazt a jót, amit két, önmagával rendben lévő ember adhat.

Ma vagy hátralévő életedben a legfiatalabb! Kezdj el élni!
Segítő könyvek, módszerek, technikák a blogon.

 Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner
a Boldognak lenni könyvek szerzője