A párkapcsolatok életében eljön a pillanat, amikor valamelyik fél elégedetlen lesz mindazzal, amit a másik fél nyújt a számára. Kezdetben csak gyűlnek a sérelmek, amiket akár kommunikációs leállás követhet, és az önbizalom-csökkenés, érdektelenség és/vagy düh érzése mellett valahol a kapcsolaton kívül keres rá megoldást.
Amikor egy harmadik személyhez fordul, azaz szeretői viszonyba kezd az elégedetlen fél, akkor kiviszi a problémát, és már nem a házastárs és az ő egysége fogja azt megoldani, hanem ő és egy idegen személy tesz rá kísérletet. Több olyan emberrel beszéltem, akik tartós párkapcsolatban élve így kezelik a gondjukat. Rendszerint arról számolnak be, hogy otthon nem kapnak elég
- figyelmet,
- törődést,
- elismerést,
- nem működik a szex, vagy éppen csak az működik, és minden másban vita van.
Amikor pedig a szeretőnél töltik az éjszakát, vagy napközben pár órát, akkor ott tiszta lappal vannak jelen. Szabadok, és nem kísérti őket a mulasztásuk, nem kiabálja senki a fejükhöz a múltban vétett tévedéseket. Úgy érzik, végre megint önmaguk lehetnek, nincs kellemetlen szembesítés, kontroll, csak a szabadon szárnyalás. Vannak esetek, amikor az otthoni, megrekedt szexuális élet helyett ezek a lopott órák adnak teret a fantáziának bűntudat nélkül.
Az alábbi mondatok a szeretői viszonyba menekülő, tartós kapcsolatban élő emberektől származnak:
„A szeretőmnek elmondhatom a szexuális vágyaimat, és boldogan teljesíti.”
„Csillog a szeme, jó illata van, izgatottan vár, amikor megérkezem a találkahelyre. Megbecsült férfinak érzem magam mellette.”
„Udvarias velem, kinyitja előttem az ajtót, előzékeny, törődő. Igazán nőnek érzem magam mellette.”
„Nem követel, nem ad ultimátumot, csak a jelenre figyelünk. Csak a testi-lelki kielégülés történik meg, macera nélkül.”
„Nem kell előjáték címszóval napokig puncsolnom, hogy közel engedjen magához. Megérkezek a megbeszélt időre, és tárt karokkal vár.”
„Nem tudom elfelejteni, hogy a társam mennyit piszkál nap mint nap. Neki nem szívesen adom oda magam, de a szeretőmnek ezer örömmel.”
Az ok és okozat törvényének értelmében minden döntés, minden cselekedet egy következményt rejt magában. Az is, ami egy szerelmi háromszöghöz, de az is, ami a kiegyensúlyozott párkapcsolathoz vezet.
Hogyan lehet elérni, hogy otthon is meglegyen mindaz, ami a szeretői viszonyban megvan?
A beszámolók tükrében megállapítható, hogy az egymásra figyeléssel, a rajongással, a tisztelet és megbecsülés megadásával, a pozitív és őszinte kommunikációval, kedves gesztusokkal, kreativitással javítani lehet a mindennapok hangulatán.
Fontos szem előtt tartani azt is, hogy nem csak a párom a hibás abban, ha én elégedetlen vagyok a párkapcsolatommal. Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy vajon
- minden olyat megadok neki, amiből ő szeretve érzi magát?
- Becsülöm, tisztelem őt?
- Számíthat rám?
- Nézek rá csillogó szemekkel?
- Örülök, ha látom?
- Az ő szeretetnyelvén szólok hozzá?
- Tisztelettel beszélek vele?
- Dicsérem vagy hibáztatom a körülményekért?
A tapasztalat azt mutatja, hogy az egymásra unás helyett sokkal inkább a helytelen kommunikáció, az önző, hibáztató, hatalomra éhes magatartás, az önbizalomhiány, a negatív konfliktuskezelés, a jelen megélésének hiánya laposítja el a kapcsolatokat.
Az alap, amire az újrakezdés épül: Én teszem meg a kezdőlépést. Én vagyok kedves, szeretetteljes, megértő, én teszem bele a pozitív energiát elsőként.
A fénytelen párkapcsolatba lehet fényt vinni. Bármikor. Ha a döntés megvan, csak a módszert kell megtanulni, és működtetni a mindennapokban.
Laskai Nelli
házassági tanácsadó
a Boldognak Lenni párkapcsolati könyvek szerzője
