Judit és Álmos története megmutatja, hogy milyen az, amikor két ember „elbeszél” egymás mellett, amikor nem azon a csatornán mutatják ki a szeretetüket a társuk felé, amiből a partnerük valóban szeretve érzi magát.

Judit azzal keresett meg, hogy Álmos, a férje nem érti őt. Nem érti a kívánságát, a vágyakozását, azt hogy érzelmi hiányt él meg a kapcsolatban. Álmos azt válaszolta, hogy ő mindent megtesz, hogy Judit élvezze a házasságot, arról ő nem tehet, hogy Juditnak semmi nem elég. Mondani sem kell, hogy egy ilyen párbeszéd milyen indulatokat és sérelmeket generált bennük. Pedig ez az indulás jó mederbe terelve csodás felismerésekhez vezethet.

Megnéztük részleteiben,

• hogyan telnek a napjaik,
• ki mit gondol a kapcsolatról,
• kinek mit jelent az ideális párkapcsolat,
• mit gondolnak, kinek mi a szerepe a házasságban,
• mit jelent a szeretet,
• és miből érzi szeretve magát.

A válaszaik sok mindenben kéz a kézben jártak, ugyanakkor nagy meglepődés lett a beszélgetés vége. Pontosabban az, amikor arról beszéltünk, hogy ki miből érzi szeretve magát.  Mert itt nagy eltérés volt abban, hogy mit gondoltak arról, hogy a partnerük számára mi a fontos, és hogy valójában mi volt a fontos. Az is nehezen ment, hogy saját érzéseiket, gondolataikat, vágyaikat megfogalmazzák egymás előtt, és rábírják magukat, hogy merjenek beszélni arról is, amit a társuk tesz, de nem ér célba.

A mindennapok tevékenységeit hallgatva megállapítható, hogy Álmos nagyon sokat tesz azért, hogy Judit jól érezze magát. De nem mindegyik ér célba. Ez kinek a hibája? Judit szerint Álmos jobban figyelhetne, és akkor nem lenne vakvágányon. Álmos viszont azt mondta, hogy ha Judit minden cselekedetre őszinte reakciót adott volna, akkor nem lenne félrevezetve.

Félrevezetjük a társunkat, ha nem mondjuk meg, hogy a szülinapra kapott ejtőernyős ugrás nem a szívünk vágya? De hát csak jót akarunk! Nem akarjuk megbántani, ha már olyan sok energiát tett bele a párunk.  Ez így is értelmezhető, de valóban veszélyes játék, és nem kell értetlenül állni akkor, ha a tizedik együtt töltött év után egy szikláról történő ugrálással lep meg minket a párunk.

Álmos azért nem értette meg, hogy mindaz, amit ő ad Juditnak, az kevés, mert valóban sok energiát tett abba, hogy kapcsolatuk működjön. Viszont Judit azt szűrte le a megmozdulásokból, hogy Álmos csak önmagára figyel, és nem adja meg mindazt, amit adhatna.

Akkor mégis ki a hibás, hogy nem értik egymást? Ha már hibást keresünk, akkor mindketten, de jobb, ha nem egymásra mutogatnak, hanem letisztázzák, hogy ki, mit szeretne megtapasztalni a közös életük során. Ez után pedig, ha van egy világos útmutató, mindenkinek szíve joga azt eldönteni, hogy megadja-e abban a formában a másiknak a szeretetet és odafigyelést, ahogy az a partnernek sokat jelent, vagy nem.

De ezen a ponton már nem arról beszélünk, hogy nem ért, nem ismer, nem tudja, hogyan tehetnék boldoggá egymást, és önmagukat, hanem arról, hogy mindenkinek döntést kell hoznia, amit pedig cselekedet fog követni.

Laskai Nelli
házassági tanácsadó
életöröm tréner, szerző