A megcsalás az önkeresés eszköze?
2018. január 04. írta: Lane

A megcsalás az önkeresés eszköze?

Berni és Zoli történetében látható, hogy milyen nehézséget tud okozni egy pár életében, ha az egyik (mindkettő) fél hiányolni kezdi a szeretetet, az elismerés jelenlétét.

Berniék kapcsolata úgy indult, ahogy a mesében. Szeretettel, érdeklődve fordultak egymás felé, és minden percben együtt akartak lenni. Megosztották minden gondolatukat, együtt szórakoztak, közös baráti társaságot kovácsoltak, szépen nevelték gyermekeiket. Megvolt az izgalmas és megható lánykérés, a döntést megpecsételő házasságkötés, és elhatározták, hogy a következő évben családdá válnak. A gyermekáldás sem váratott magára, így hamarosan családként éltek tovább. Egy ideig azt gondolták, hogy mindent tudnak a másikról, ismernek minden porcikát, minden rezdülést, vágyat.

pexels-photo-326582.jpeg

Azzal nem számoltak, amivel a kapcsolatok kezdetén szinte senki sem, hogy idővel változni fognak. Mindketten. Persze, tudják, hogy ez a menetrend, de az ezzel járó bizonytalanságról, egymás mellett elbeszélésről nincs elképzelésük. Arról sem volt, hogy milyen lesz, ha beépül közéjük az eltávolodás. Pedig megtörtént Berni és Zoli esetében is.

A hiány felüti a fejét

Bernit elbizonytalanította az anyaság, nem tudta, jól teszi-e a dolgát, vajon jó módszereket alkalmaz-e a gyermeknevelésben. Mivel tesz jót a kicsinek rövid és hosszú távon? Ezek a kérdéskörök tették ki az egész napját. Cikkeket, könyveket olvasott a témában, igyekezett a legjobb, legtökéletesebb anyukája lenni a gyermekének. De mindvégig kételkedett abban, hogy vajon jól csinálja-e a dolgát. Egy idő után annyira átengedte a teret az anyaságnak, hogy a nőisége nagyon háttérbe szorult. A férjével ritkán voltak kettesben, vagy ha igen, akkor vagy fáradtak voltak mindketten mire ágyba kerültek, vagy ott lebegett minden pillanatban, hogy felébred a kicsi, és oda a kettejük varázsa.

Berni nem volt elégedett a külsejével, Zoli pedig elfoglalt volt, hogy mindent megteremtsen a családjának. Kicsit az élete áldozatának érezte magát, elmaradtak a haveri sörözések, a bulik, a nyári fesztiválok. Munka, otthon – ez volt az ingajárat. Az állandó gyerektéma untatta, vágyta vissza azt a vad, érdeklődő, nyitott nőt, akit anno feleségül vett.

Mindkettőben erősödött a hiányérzet, noha fejben tudták, hogy mindketten a családért olyanok, amilyenek. A családi egység létrehozása és megtartása volt a közös küldetés, de a párkapcsolat ebben nem kapott helyet. Vagy csak az energia fogyott el, mire a MI táplálására került volna a sor. Egy idő után a hiányok hibáztatásokba fordultak. Aki nem érzi szeretve magát, az kétségbeesetten keresi magán kívül azt, és igyekszik kivívni a környezetétől. Gyakran nem a legszerethetőbb módon teszi, így a céltól távolodni kezd.

A hiányt feltölti valaki

Berni megismerkedett a játszótéren egy apukával, aki szintén elhanyagoltnak érezte magát a házasságában, és akinek szintén jól esett hallani, hogy mi mindenben jó és nagyszerű. Sokat beszélgettek egymás múltjáról, azokról az eredményekről, melyeket akkor valósítottak meg, amikor még nem voltak szülők. Megosztották egymással a bulik élményeit, a kirándulásokat, beszéltek filmekről, színházról, lejátszották egymásnak a kedvenc dalaikat – és érdeklődve figyelték egymás életét, örültek egymásnak. Kérdések és elismerő szavak hangoztak el. Berni élete újra pezsegni kezdett, fényt talált a sötét mókuskerékben. Csökkent az otthoni hiányérzete, hiszen minden nap szelepet engedett a benne felgyülemlett feszültségnek. Egy ideig jól is érezte magát ebben a helyzetben. Később elcsattant az első csók a játszótéren a bokrok mögött. Amit néhány másik is követett, közös kávézások, és ebédek. Gyerekkel és gyerek nélkül is.

Berni dugdosni kezdte a telefonját, nehogy Zoli elkapjon egy-egy sms váltást. Félt attól, hogy új barátja rossz alkalommal fogja keresni őt, ezért gyakran feszült volt – Zoli számára látszólag ok nélkül. Álmatlan éjszakái voltak, vagy rémálmai, hogy ki fog derülni a titka. Nem bírta a nyomást, egyre többször veszekedett a férjével, távolodni kezdtek. Mígnem egy nap – a megkönnyebbülés reményében – megosztotta a titkot a férjével.

Miért és hogyan maradtak a krízis után együtt?

Együtt maradtak, mert közös céljaik vannak, együtt akarják nevelni a gyerekeket. Ezt pedig pokolnak gondolják akkor, ha nincs összhang kettejük között, így elkezdték megismerni a saját működésüket, reakcióikat, hiányaikat, vágyaikat. A hűtlenséget igyekeztek ennek megfelelően megérteni, és feldolgozni. És ezzel egy időben a társra is koncentráltak. Kerestek valakit, aki hetente kétszer vigyáz a gyerekekre, ők pedig kettesben lehetnek. Sokat beszélgettek az új értékrendjeikről, félelmeikről, nehézségeikről, és új közös célokat tűztek ki maguk elé, amely megvalósításában vállalták, hogy vállvetve vesznek részt.

Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner
a Boldognak Lenni párkapcsolatjavító, önbizalomnövelő könyvek szerzője

A bejegyzés trackback címe:

https://laskainelli.blog.hu/api/trackback/id/tr8513548625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása