Gyakori probléma, hogy a párok nem mindig tudják megnyugtatóan kezelni azt, ha a társuk panaszkodik. Kati és Gábor esete épp erről árulkodik.
Amikor Kati arról beszél, hogy milyen tünetek, körülmények miatt rossz a komfortérzete, akkor Gábor ideges lesz, és szó szót követve hatalmas vita generálódik. Pedig valójában miről is van szó? Katinak van egy igénye, ami miatt beszélgetést kezdeményez Gáborral. Vár valamit a közlés eredményeként, de ez az elvárás nem feltétlenül tiszta Gábor számára (és olykor Kati számára sem).
Amikor arról beszélgetünk, hogy mi zajlik ilyenkor kettejükben, így felelnek:
Kati: Nem vagyok túl jól mostanában, leterhelnek a gyerekek, a munka, és néhány egészségügyi dolog is befutott. Kimerült vagyok, és nem szeretem ilyennek élni az életet. Vágyom valamire, ami kizökkent ebből a szürreális világból, amibe kerültem. Én nem ez vagyok. Én eddig vidám, pörgős csajszi voltam, most meg egy merő aggodalom.
(Kati vágyik egy életminőségre, érzésvilágra, és ezzel szemben a valósága egészen más, ami feszültséget okoz, mert nem tudja, hogyan törhetné meg ezt)
Gábor: Minden este az a téma, hogy mennyire rosszul van. Én nem tudok neki ebben segíteni, hiába mondja. Ahogy hallgatom a panaszkodását, úgy megy fel bennem a pumpa. Ezeket a nyűgöket csak ő tudja kezelni, hiszen az övé.
(Gábor sokkal inkább racionális, mintsem érzelmek vezérelte beállítottságú, így azt vallja, ha valami nem jó, változtass rajta. Nem érzi, hogy köze van Kati problémájához, és úgy véli, a megoldás sem nála van, így ki akar maradni ebből a helyzetből.)
Kati: Ez az a válasz, amitől bekattanok. Mit kezdjek egy ilyen válasszal?
(Kati úgy érzi, magára maradt, Gábor mellőzi őt.)
Gábor: És én mit kezdjek egy ilyen panaszáradattal? Miért mondod nekem?
(Gábor úgy gondolja, Kati nem tesz meg minden tőle telhetőt azért, hogy jobban érezze magát. Áldozatként várja, hogy valaki megmentse.)
Kétféle irány rajzolódik ki a kérdéseikből. Az egyik, hogy miért kerül szóba a feleség szenvedése, a másik meg hogy miként lehetne segíteni Katinak abban, hogy elinduljon azon az úton, amely által jobban fogja érezni magát.
Gábor a „panaszáradat” során verbális és non-verbális reakciókat is választhat, annak lesz nagyobb sikere, amelyik közelebb áll Kati szeretetnyelvéhez. Ha az ő szeretetnyelve a kommunikáción keresztül nyilvánul meg, akkor az sokat segít, ha beszélhet egy biztonságos térben a problémájáról. Gábor ebben az esetben kérdéseket tehet fel számára, amelyek elvezetik Katit ahhoz, hogy megtalálja a saját megoldását. A férj meg is kérdezheti, hogy mit tud segíteni neki ahhoz, hogy a nyomás enyhüljön, hogy az általa nehéznek bélyegzett helyzetek könnyebbé váljanak. Ha őszinte az érdeklődés, és hibáztatástól mentes, akkor ez jó irányba terelheti a dolgokat.
Néhány segítő kérdés:
- Miből érzed ezt?
- Mit gondolsz magadról ebben a helyzetben?
- Milyen érzések kavarognak benned?
- Mire vágysz?
- Mit tudsz tenni ennek érdekében?
- Mi az, ami gátol a boldogságban?
- Hogyan tudok segíteni, hogy könnyebb legyen neked?
- Mi esne jól tőlem ebben a helyzetben?
Persze, az eredmény szempontjából erre jó, ha nem az lesz a válasz, hogy : semmi. Hanem tényleg megpróbál a kezdeményező fél olyan pontosan fogalmazni, ahogyan csak tud beszélni az érzéseiről, gondolatairól, vágyairól, és nem arról beszél a válaszadás során, hogy a társának milyen hiányosságai vannak, hanem arról, ami előremozdíthatja ezt a kellemetlen, megrekedt állapotot.
Ha valaki nem boldogul egyedül a megoldás megtalálásában, majd kivitelezésében, kérjen bátran külső segítséget. Manapság – a boldogabb élet hajszolásakor – ez annyira gyakori elakadás, hogy nem szégyenkezni kell miatta, hanem megtalálni azt az irányt, amivel a párkapcsolatot tudják építeni.
Ha szeretnéd, hogy neked is segítsek túl jutni ezen a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, akár a kommunikációban, egymás megértésében vagytok elakadva), itt írasd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.