A tartós párkapcsolatban élők, de akár azok is, akik nem túl régen találták meg egymást, megengedik azt a „luxust”, hogy egy idő után nem dolgoznak a párkapcsolatukért. A kezdeti lendület, a „figyelek rád” hozzáállás átkapcsol egy automata, leépítő üzemmódba.

Ahol két ember összeillik, ott megy a kapcsolat magától

Nem igazán így van. A lányregényeknek, a várakozó királylányról szóló meséknek, a férfi hatalmának elénk rajzolt képének köszönhetően vannak nők, akik azt várják, hogy társuk a kezdeti fellángolásban elkövetett romantikus élményt, a biztonságot, a tenyéren hordozást adja a kapcsolat második, ötödik, huszadik évében is. Csak úgy. És vannak férfiak, akik az örömteli kiszolgálást, a csillogó szempárt, a tüzes szeretőt várják a társuktól egy személyben sok-sok év után is. Csak úgy.
Viszont. ami az elején könnyedén ment, arra később - a felgyülemlett sérelmek, az önfeladás, az egymásra ragasztott címkék miatt - már tudatosan kell figyelni, hogy jól működjön. Mindkét félnek. 

Miért nem viselkedik mindenki úgy, ahogyan a kapcsolat elején?

Talán mert a megismerkedéskor elfedte az énjének egy kevésbé könnyen szerethető, tolerálható énjét, vagy mert kezdetben attól félt, hogy ha nem tesz mindent a társa kedvére, akkor el fogja őt hagyni, de az is lehet, hogy azért, mert akkor, ott a megismerkedéskor tiszta lappal indítottak, ami bizony címkével telik meg az idők folyamán.

Akinek sérelmei vannak, aki haragszik a másikra, aki a párjának a viselkedései miatt egyre kevésbé látja őt és önmagát szerethetőnek, abból az emberből ritkán árad csak úgy, önzetlenül a szeretet, a kedvesség.

Az okok közé sorolhatnánk az időközben beköszöntött anya/apa szerepkört is, ami bizony átrendezi a vágyakat, önmagunk, a párunk és a világ megítélését, a prioritásokat, a kereteket. A szülővé válás szerepe, a gyermeknevelésbe fektetett energia apránként vonhatja el a figyelmet egymástól, a női/férfi kapcsolódás működtetéséről.

Mi az, ami segít jól működtetni egy párkapcsolatot, ha megvan az egymás iránti elköteleződés?

1, Kommunikáció

Nem csak az őszinte, kedves, segítőkész kommunikációval tudjuk formálni, javítani a párkapcsolatot, hanem adott esetben használhatjuk a testbeszédet is a helyzet oldására.
Azok a párok, akik nem beszélnek, csak a praktikus dolgokról (gyerekek, háztartás), akik nem hagyják, hogy elmondhassa a másik az érzéseit (mert félnek a reakciójuktól), azok éppen akkor nem működtetik a párkapcsolatukat.

2, Szabadság

Nem csak a saját szabadságunk megélése tesz jót a kapcsolatban, hanem az is, amikor ez kölcsönös. Amikor ugyanúgy megengedem a társamnak, hogy önmaga legyen. Ha leveszem a társamról a kontrollt, akkor pont olyan távolságra tud kerülni tőlem, ami érdekessé, kívánatossá teszi őt a számomra.

3, Célok megléte

A párkapcsolatban üdvös, ha jelen van a két fél saját egyéni célja (pl.: ismeretek bővítése, bizonyos viselkedések átformálása, utazás, karrier, szerepek közötti összhang) és a közös cél is (pl.: utazás, gyermeknevelés, gazdasági fejlődés, szülők támogatása, párkapcsolat fejlesztése)

4, Rugalmasság

Nincs bebiztosított párkapcsolat, mint ahogyan nincs garancia az életben jóformán semmire. Minden pillanat hozhat váratlan fordulatokat, de ha csak az eddig megszokott dolgokhoz ragaszkodunk, és csak azt fogadjuk el, amit mi már jól ismerünk, akkor az árt a kapcsolatnak.

5, Belátás

Nem csak akkor vagyunk a helyünkön, ha tévedhetetlenek, ha megingathatatlanok vagyunk. Gyakran bizony tévedünk egy helyzet vagy a társunk viselkedésének, a meghozott döntéseink kimenetelének megítélésében. A jól működtetett párkapcsolatban a sértődés és harag helyett a belátást választják az emberek. Csodálatos utazás megismerni azt, hogy miért viselkedtünk mi, vagy a párunk úgy, ahogy, és hogy az miért nem vezetett eredményre.  Ha már értjük a helyzetet a párunk szemüvegén keresztül is, akkor könnyebben megérkezik a belátás is.

6, Megbocsátás

Ez sajnos sok párkapcsolatban hiányzik. Hallottam már olyat, hogy valaki azért nem kér bocsánatot, vagy nem bocsát meg, mert nehogy a másiknak legyen igaza, vagy mert akkor ő sokkal kevesebbnek, gyengébbnek fog tűnni a másik szemében, de az is lehet, hogy annyira dédelgeti a sérelmét, annyira ragaszkodik a fájdalmához, önsajnálatához, hogy nem is akar hallani arról, hogy a másik ne bűnhődjön ezért a fájdalomért. Ám a megbocsátásról két dolgot érdemes nagyon a fejünkbe vésni: értünk történik, és felszabadító hatása van. Nem arról szól, hogy egyetértünk a másik tettével, vagy, hogy úgy teszünk, mintha semmi nem történt volna, hanem arról szól, hogy elengedjük a fájdalmat, és a negatív gondolatokat, amik hozzá kapcsolódnak.

7, Szeretetnyelv használata

Ha kismamaruha boltja van valakinek, akkor valószínű, hogy hiába szórólapozik a középiskolákban, hirdetve, hogy milyen jól jár, aki nála vásárol. Hiába fektet bele napokat, heteket, hogy minden kamasz számára átadja a szórólapot, mert nem sokat ér el a cél érdekében. Körülbelül ilyen az is, amikor nem figyelnek egymásra a felek, és nem azon a csatornán tevékenykednek, amiből a párjuk szeretve érzi magát. Ha a társam az ölelésemből érzi szeretve magát, akkor hiába hagyok neki minden reggel szendvicset a hűtőben, lehet, hogy nem fogja a törődés mögött érezni a szeretetemet. Az öt szeretetnyelv: minőségi időtöltés, szívesség, ajándékozás, elismerő szavak, testi érintés.

Ezeken kívül van még sok említésre érdemes terület, amire, ha odafigyelünk egy virágzó, szeretetteljes, örömteli élményekkel teli párkapcsolatban élhetünk.

Ne várj a párodra, hanem most kezdd el Te rendbe tenni a kapcsolatodat. Ez nem egó kérdés, hanem sokkal inkább szól arról, hogy boldog akarsz-e lenni. Ha igen, felejtsd el a külvilág kárálását, negatív megjegyzéseit, példáit.

A Te életedet Te álmodod. Álmodd olyanra, hogy boldogan kelj fel reggelente és este elégedetten hajtsd párnára a fejedet.

 Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner,
a Kezdj el élni! Életöröm programok,
a Boldognak Lenni Könyvek szerzője