Az elmúlt években megismert ügyfél-történetek alapján összegyűjtöttem azokat a nehéz megállapításokat, melyek leginkább jellemezték a kapcsolatokat, és ezek azok a mondatok, melyek kimondásához bátorság és őszinteség kell.

Nem is maga a megállapítás miatt, hanem sokkal inkább ahhoz kell erő, hogy megoldja a kliens a felismerést és a kimondást követő helyzetet.

„Nehéz megértetnem vele, hogy a testem az enyém. Úgy érzem, kihasznál."

„Mindig az anyja javára dönt helyettem. Egyértelmű, hogy jobban szereti nálam.”

„Rendszeresen lehülyézi a gyerekeinket. Ez nagyon fáj.”

"Nem találom szexi nőnek most már. Egyszerűen, bármire gondolok, nem izgat fel többé. Inkább olyan, mintha az anyám lenne. Szeretjük egymást, gondoskodik rólam, megmondja mit tegyek, azt is, hogy mit ne. Rám szól, ha nem jól válogatom össze a ruhámat. Hiába mondja, hogy mennyire szeret engem, az ember nem fekszik le az anyjával. A titkárnőm ugrásra készen várja, hogy mit akarok, a véleményemet kéri dolgokban. Roppant izgató számomra." 

„Ha összebújhattunk volna, mert a gyerekek végre elaludtak, akkor azt tettettem, hogy alszok. Hiába simogatott, szólongatott, úgy tettem, mint aki alszik. Féltem szeretkezni vele, undorodtam tőle.”

„Utálja az anyámat, és ennek mindig hangot is ad. Emiatt érzem úgy, hogy nem tisztel engem.”

„Elkölti a pénzem, közben meg morog, hogy sokat dolgozom. Persze, hogy más karjaiba menekülök előle.”

„Nem érzem nőnek magam mellette. Sosem dicsér. De nem kérem rá, nehogy már még ezt is én csináljam meg helyette.Érthető, hogy belebonyolódtam egy viszonyba, nem?”

„Csak arról beszél itthon, hogy mi nem jó a kapcsolatunkban, hogy mi a baj velem. Sokszor féltékeny, és kémkedik utánam.  Egyszerűen megfojt. Nem hagy élni. És még ő panaszkodik a barátainknak.”

„Kineveti a hobbimat. Nem is tudok vele beszélgetni arról, ami engem érdekel, ami engem leköt és boldoggá tesz. Nincs minőségi időtöltés a kapcsolatunkban.  A hálószobai eredményünk is ennek megfelelő. Ha nem kell neki a lelkem, akkor a testem se kelljen. Majd figyel rám valaki más.”

 

A jól működtetett párkapcsolatokban jelen van az elköteleződés, a szeretet, a megértés, az őszinte kommunikáció, a megbocsátás és a belátás. Ott a felek nem az igazukat hajtják, hanem megoldást keresnek és tesznek a békességért, a pezsgésért. Együtt, magukért, egymásért.

Ha nem akarjuk fájdalommal élni az életünket, kezdeni kell valamit a megállapításainkkal. Első lépésként persze már az is jó, ha legalább meg tudjuk fogalmazni, hogy mi nyomaszt bennünket, mi hiányzik számunkra.

A változást akkor tudom előidézni, ha látom, hogy mi fáj, miért fáj, mit gondolok magamról, és a másikról bizonyos helyzetekben. Milyen eredménnyel lennék elégedett az aktuális állapot helyett? Mit kell tennem hozzá? Képes voltam-e valaha rá? Mikor tudtam utoljára megtenni? Mi volt a különbség a fejemben és a környezetemben akkor a mai állapothoz képest?

Nem az a legnagyobb probléma, hogy megoldandó feladatok vannak a párkapcsolatban. Nem azért érezzük nehéznek, mert új vágyaink, vagy elengedésre váró ügyeink vannak. Akkor érezzük nehéznek, ha nem akarjuk bevállalni az új szokásokkal járó kezdeti kényelmetlenséget. Ha nem merjük felvállalni az érzéseinket, gondolatainkat, a határok meghúzását, vagy épp a megbocsátást és elengedést.

Halogathatunk, mert megtehetjük. Jogunk van hozzá. De ha a tévé előtt ülve szomjasak vagyunk, miért nem iszunk vizet? Mert ki kell menni érte a konyhába? Ebben az esetben a párom a hibás, hogy szomjas maradok, vagy nekem kellene megmozdulni? Ha nem mozdulok, hanem a társamra várok, hogy vegye észre rajtam a kiszáradás jeleit, akkor a saját szememben értéktelen vagyok, vagy a szenvedésemmel szeretnék másokat büntetni, és szenvedést okozni?

Megérdemeljük a belső békét, és képesek is vagyunk megteremteni magunknak. Csak rajtunk múlik, hogy törődünk-e a testünkkel, a lelkünkkel…

Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner
a Boldognak lenni könyvek szerzője

Ma vagy hátralévő életedben a legfiatalabb! Kezdj el élni!
Segítő könyvek, módszerek, technikák a blogon.