A párkapcsolatok egyik jellemzője, noha nagy reményekkel, és örökké tartó érzésekkel indulunk neki, mégsem tudjuk előre, mennyi ideig tart, mennyi ideig tudunk egymással haladni az utunkon. Számos szép élményt, és sok kevésbé kellemes tapasztalást rejt párkapcsolatban élni. Hatással van ránk a társunk, az ő döntéseinek a következményei, és folyamatosan visszatükröződünk a kapcsolatunkban, ami olykor tetszetős, olykor kevésbé tetszetős képet mutat. Van, aki ebből a képből erőt merít, van aki elszalad előle, vagy ignorálja.

Minél hosszabb ideig vagyunk a társunkkal, annál több sérelem gyűlik a batyunkba. Ha ezeket nem kezelik folyamatosan a felek (önismeretük fejlesztése mellett), akkor a közös, szép emlékek elhomályosodnak, és egyre erősebbé válik a vágy a könnyedségre, a szeretet megélésére – de talán valaki mással, hiszen a jelenlegi kapcsolat addigra már olyan terheltté válik, hogy elveszik a szándék, a hit abban, hogy ez jó tud még lenni.

Ha az egyik fél már nem akar az egykori szerelmével maradni, nem szeretné az útját a társával járni tovább, akkor gyakran nem marad más az elhagyott fél számára, mint az elengedés. Sokszor hallom az ügyfelektől, hogy nem szeretnék elengedni azt az embert, akivel tervezték leélni az életüket, nem akarják nem szeretni őket. Nem feltétlenül az embert kell elengedniük ott és akkor, hanem azt a birtokolni akarást, ami miatt a korlátokat éli meg a jelenben. Ha valaki nem akar velünk élni, élményt gyűjteni a továbbiakban, az nem jelenti azt, hogy nem szerethetjük őt tovább. Azt jelenti, hogy azt, amit a velünk való együttélés jelent, arra ő nemet mond. Sértettségből, tehetetlenségből, vagy mert társként már nem akar velünk élni tovább.

Ebben az állapotban úgy érezheti az ember, hogy ő nem elég jó, nem kell senkinek sem, és félelem töltheti el az újratervezendő élettől. Ugyanakkor, ha már az elhagyás traumája okán fel tudta mérni, hogy mit tett eddig rosszul az életében (miket tett, vagy mulasztott), és elindul az önfejlesztés területén, akkor a következő kapcsolatában ebből profitálni fog, sőt az élete több területére is ki fog hatni a fejlődése.

Amit most elkönyvelhet ilyenkor az ember, hogy jelenleg nem ugyanaz az elképzelése a két embernek a jelenről, és a jövőről. Más az idealizált kép a párkapcsolat működtetéséről, a párkapcsolatban működésről.

Szépen elengedni valakit számomra azt jelenti, hogy szeretetteljes marad a nézőpont, amivel tekintek az ő döntési szabadságára, a helyzetemre. Ha látni tudom azt, hogy mit adott a kapcsolat, amíg tartott, és milyen felismeréseket hozott számomra magamról, a működésemről. El tudom fogadni, hogy a közös jelen (jövő) gondolatát elengedjem, ha nem dagonyázok az önsajnálatban, vagy az önhibáztatásban, hanem újratervezem az életemet, beengedem az érkező új keretrendszert. Ha meg tudom őrizni a hitem, hogy mindez azért történt, mert előbb-utóbb a hasznomra fog válni ez a tapasztalat. Még akkor is, ha most nem látom, hogy miért is lesz ez jobb így. Talán az egyéni fejlődésnek, a felismeréseknek, a belátásnak köszönhetően sokkal jobb énünk fog újra egymásra találni, talán egy olyan ember fog mellénk érkezni, aki pont olyan értékrenddel, célokkal rendelkezik a jelen életszakaszában, ami kiválóan illeszkedik az én általam vágyott érzések, élmények megélésével. De addig is hasznos (a másik vagy önmagam hibáztatása helyett) minél jobban ismerni és formálni magam, hogy lelki békével, a pozitív jövőbe vetett hittel tudjam megélni a mindennapokat. 

*****

A jelen megélését segítik az összpontosításra koncentráló légzésgyakorlatok, az ítélkezésmentes észlelésről szóló mindfulness gyakorlatok, vagy akár a hála napló vezetése.

Ma vagyunk a hátralévő életünkben a legfiatalabbak, és ahhoz képest elég szerencsés életet élünk, úgyhogy érdemes a jelenünket is olyan gondolatokkal megtölteni, hogy ugyan tisztában vagyunk a problémáinkkal, nehéz feladatainkkal, de meg fogjuk tudni oldani azokat, és addig is hálával fogadni mindazt a jót, ami máris az életünk része.

Ha szeretnéd, hogy neked is segítsek túl jutni  az elakadáson, a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, akár a kommunikációban, egymás megértésében vagytok elakadva, boldogtalan vagy, és nem találod a kiutat), itt írd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.

Örömteli napot kívánok!

Laskai Nelli házassági tanácsadó, életöröm tréner